Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
32 KONRÁD MIKLÓS hagyományos vallási előírások már nem befolyásolták jelentősen a neológ zsidók életét.19 1 A mentalitások változását mi sem jelzi jobban, mint ezen újsütetű toleranciának a felekezeti élet keretein belül is megmutatkozó hatása. A századforduló idején előfordulhatott, hogy helyén maradt olyan vidéki izraelita nőegylet választmányi tagja, illetve olyan hitközségi elnök, aki jóváhagyólag asszisztált lánya kikeresztelkedéséhez.19 2 Bár ez kétségkívül szélsőséges eset volt, egy vidéki kis hitközség vezetősége éveken át kitartott a zsidókat röpirataiban áttérésre buzdító rabbija mellett.19 3 A kitérés iránti tolerancia tehát nem volt csupán a fővárosi középosztály, illetve nagypolgárság sajátja, amint azt az Egyenlőség maga is tudta, hiszen ezekről az önnön általánosítását szétfeszítő esetekről éppen ő számolt be. Nem vitás, persze, hogy a kitért zsidók elfogadottsága tendenciálisan növekedett zsidó környezetüknek a hagyományoktól való eltávolodásával, vagyis inkább voltjellemző a fővárosi gazdasági elitre és az értelmiségi rétegre. A zsidó nagypolgárság tagjai fenntartották a társadalmi érintkezést kitért ismerőseikkel,19 4 a kitérés általában a családi kapcsolatokban sem hozott változást.19 5 A zsidó nagypolgárság fellegvárának számító Lipótvárosi Kaszinó első két elnöke, Falk Miksa és Dóczy Lajos kikeresztelkedett zsidó volt, mint ahogy a kaszinó megalapítása, 1883 és 1907 között megválasztott zsidó származású igazgatók több mint egyharmada.196 Az „apáknak" a hagyományos elithez vélt hasonulását élesen elítélő, ám a maga módján még vehemensebben asszimiláció-párti progresszív értelmiségi körökben a kitérés éppen annyira elfogadott, sőt ideológiailag megindokolt volt,19 7 mint amennyire gyakori.19 8 191 Katz, J.: Kifelé a gettóból i. m. 118-119.; Endelman, T. M.: Conversion as a Response to Antisemitism i. m. 79.; Marion Kaplan: Redefining Judaism in Imperial Germany: Practices, Mentalities, and Community. Jewish Social Studies 9. (2002: 1. sz.) 20. 192 Szabolcsi Miksa: Meturgeman. Vidéki nőegylet. Egyenlőség, 1903. okt. 18. 7.; Sz. M.: Botrány. Egyenlőség, 1911. febr. 12. 9. 193 A tápiószelei rabbi, Lichtenstein Ignác (1824-1909) szoros kapcsolatban állt a Budapesti Református Egyház égisze alatt működő Skót Misszióval. 1857-ben elfoglalt rabbiállásáról 1892-ben mondott le. Számtalan röpirata mellett álláspontját az Egyenlőséghez beküldött levelében is megvédte. L. Lichtenstein Ignácz: Tekintetes szerkesztő úr! Egyenlőség, 1891. aug. szept. 11. 4-5. Az Egyenlőség ismételt kirohanásai minden bizonnyal szerepet játszottak lemondásában. L. Hogy mi minden történhetik. Egyenlőség, 1891. aug. 28. 3-4. Szabolcsi Miksa: A tápió-szelei rabbi i. m. 5-6.; Szabolcsi Miksa: A tápió-szelei rabbi és az ő hitközsége. Leleplezések. Egyenlőség, 1891. okt. 23. 4-8.; Tápió-Szeléről. Egyenlőség, 1891. okt. 30. 13. 194 L. Szabolcsi Miksa: Egy esküvő alkalmából. Egyenlőség, 1906. máj. 20. 1-4.; Krausz Simon: Életem. Bp., Cserépfalvi, 1937. A könyvet a Kossuth Könyvkiadó 1991-ben újra kiadta A pénzember. Egy magyar bankár élettörténete címmel. 195 L. Bendl Júlia: Lukács György élete a századfordulótól 1918-ig. Bp., Scientia Humana, 1994.; Széchenyi Ágnes: Műstoppoló és mecénás. Sárközi Márta (1907-1966). In: Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Szerk. Széchenyi Ágnes. Bp., Magvető, 2004. 11-74. 196 A számítások alapja: Jelentés a budapesti Lipótvárosi Casinó 25 éves fennállása alkalmából. Bp., Löbl ny., 1907. 197 L. Ignotus: Czionizmus. A Hét, 1904. aug. 28. 554. A szöveg enyhe módosítással újraközölve in: Uő: Politikai dolgokról. In: Uő: Olvasás közben. Jegyzetek és megjegyzések. Bp. Franklin, 1906. 354-356.; A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. Hatvany Lajos hozzászólása. Bp., A Társadalomtudományi Társaság Kiadása, 1917. 92-93.; Jászi Oszkár: Emlékiratai. In: Jászi Oszkár publicisztikája. Szerk. Litván György - Varga F. János. Bp., Magvető, 1982. 548. 198 pjkier Gyula, Somló Bódog, Jászi Oszkár, Elek Artúr, Fenyő Miksa, Nagy Endre, Szabó Ervin, Leopold Lajos, Varga Jenő, Hatvany Lajos, Gellért Oszkár, Balázs Béla, Lesznai Anna, Lukács
