Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
356 NEUMANN TIBOR hírül, hogy már meg is halt.11 0 Mint majd látjuk, Alsó-Ausztria és Magyarország határvidéke még az ősz elején is, amikor megindultak a pozsonyi béketárgyalások, a felek portyázó zsoldosainak a támadásaitól nyögött. 4. A pozsonyi tárgyalások első szakasza Ulászló király követeinek 1491. júniusi, nürnbergi útja megmutatta, hogy a Habsburg-ház magyarokkal való kiegyezésének akadálya elsősorban nem Miksa, hanem apja, III. Frigyes császár, aki a magyarok elleni harcot fontosabbnak tartja fia bretagne-i terjeszkedési kísérleténél. Ennek megfelelően ő volt az is — nyilván Fehérvár várható elestét és a többfrontos háború kilátásait mérlegelve —, akiben végül megérlelődött a békekötés gondolata. Július 19-i levelével engedélyt adott fiának arra, hogy Franciaország ellen támadást indítson, egyben tájékoztatta arról, hogy Ulászlóval augusztus 24-én béketárgyalások indulnak, amelyekre ő is küldje el követeit. Bár Kázmér lengyel király — fia, Ulászló érdekében — közvetítőnek ajánlkozott, és követe kérte, hogy hosszadalmas visszaútja miatt a találkozó kezdetét halasszák el szeptember 29-re, a kérés elől a császár udvariasan kitért.111 Frigyes követe nem sokkal a város visszafoglalása után érkezhetett meg Fehérvárra, hiszen Bakóc Tamás kancellár már július 30-án, a fehérvári alsóvárosban kelt levelében beszámolt Geréb László erdélyi püspöknek arról, hogy a magyar és a német követek Bertalan-napon (augusztus 24.) tárgyalásokat kezdenek a békéről, és jó reménnyel van ennek eredményességét illetően.11 2 A császár ez irányú igyekezete természetesen meghallgatásra talált Ulászló környezetében is, hiszen az uralkodó pénztelensége és a harcok több frontra való újbóli kiszélesedése számukra is rendkívül veszélyes helyzetet teremtett. Miksa, aki ez idő tájt minden figyelmét a francia frontnak szentelte csaknem teljesen átengedve a magyarok elleni harcok irányítását apjának,11 3 augusztus 12-én, Nürnbergben állította ki követi megbízólevelét, amelyben a tárgyalások színhelyéül Hainburgot vagy Pozsonyt, idejéül pedig az apja által kijelölt, a magyar kancellár levelében is szereplő időpontot jelölte ki.11 4 Miután levelét Palota várában kézbesítették Ulászló királynak, augusztus 22-én a magyar uralkodó is kijelölte küldöttségét. Ez Bakóc Tamás győri püspökből, királyi kancellárból, Bátori István országbíróból és erdélyi vajdából, Schellenberg János (Jan ze Selmberka)115 cseh kancellárból, Guti Ország László lovászmesterből, Rozgonyi László kamarásmesterből, Benes z Vajtmile karlsteini vár-110 F. Tranchedino Milánó hercegéhez, Bologna, 1491. szept. 7.: MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. — Velencében is az terjedt el, hogy Ulászló meghalt, 1. T. Vimercati Milánó hercegéhez, Velence, 1491. szept. 9. (uo.). 111 S. Wolf: Die Doppelregierung i. m. 270. 112 Ad festum Bartholomaei oratores etiam consiliarii caesaris et regis Romanorum et totius imperii Romani cum oratoribus huius maiestatis et regni convenire debebunt ad tractandum de pace et bene de illa speramus — Pray, G.: Epistolae procerum i. m. 25. 113 S. Wolf: Die Doppelregierung i. m. 269. 114 Firnhaber 466. 115 A cseh nevek írásánál Macek névalakjait vettem alapul (J. Macek: Jagellonsky vek i. m.).
