Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 357 nagyból és kutnahorai pénzverőmesterből, Szalónaki Baumkircher Vilmosból és Jan z Roupova cseh udvarmesterből állt össze.111 ' Másnap ugyanakkor egy másik megbízólevelet is kiállított, amellyel az esetleges titkos — azaz az uralkodók személyi, országaik rendjeit nem érintő ügyeiben esedékes — tárgyalásokra már csak két kancellárját, valamint bizalmasát, Baumkirchert nevezte meg.11 7 Tévedés azt gondolni, hogy a cseh-magyar király nem szakértő küldöttségetjelölt ki:11 8 a két kancellár irányította „egyszemélyben" az uralkodó teljes diplomáciai tevékenységét; Bátori volt a németek elleni hadjárat fővezére, akihez a hadszíntér minden információja eljutott, de a nemzetközi hírű katona egyszersmind némi diplomata-múlttal is rendelkezett;11 9 Rozgonyi és Ország — mint láthattuk — ekkoriban is a német fronton harcoltak; Baumkircher már csak származása és határon lévő uradalmai miatt is szakértőnek tekinthető, de természetesen ő is részt vett a hadjáratban;12 0 a kijelölt cseh bárók pedig ugyancsak gyakran vállaltak diplomáciai feladatokat — láthattuk, hogy a Miksával való korábbi, nürnbergi tárgyalásokra a király éppen Vajtmilt és Jan z Roupovát küldte, tehát személyükben a folytonosság is biztosítva volt —, és természetesen egy éve uruk mellett, Magyarországon tartózkodtak.121 Az uralkodó és környezete láthatóan a leginkább naprakész és tárgyalóképes — diplomatákból és katonákból egyaránt álló — küldöttséget állította össze, a német félhez hasonló módon,12 2 akik között ugyancsak több olyan követet találunk, akik már korábban is részt vettek a német-magyar tárgyalásokon (Zollern gróf, Bernhard von Polheim és Reichenburg főkapitány). A béketárgyalások előkészítése idején a felek természetesen nem kötöttek egymással fegyverszünetet, sőt, az augusztus láthatóan a legeseménydúsabb időszakot hozta magával. A találkozó, feltehetően emiatt, nem is vette kezdetét a kijelölt időpontban: a felek vélhetően meg kívánták várni katonai akcióik 116 Firnhaber 467-468. 117 Firnhaber 468-469. — Bakóc júl. 30-i levelében (1. a 112. sz. jegyz-et) elkülöníti egymástól az ország és a király követeit, ami magyarázatul szolgál a két követi meghatalmazás kiállítására. 118 Kubinyi A: Két sorsdöntő i. m. 45. — Ervelése szerint a követek kiválasztásánál csak a rang számított, ellenben a Habsburgok „hozzáértő, jó szakembereket vonultattak fel". Elesik az az érve is, hogy a küldöttek között csak egy katona volt, Bátori, aki viszont inkább a török fronton szerzett tapasztalatokat (1. a következő jegyz-ek adatait). — Fraknói Vilmos a főhőse iránti ellenszenvétől befolyásolva így ír: „Erdődi Tamás állott a magyarországi biztosok élén, kiket, bizonyosan czélzatosan, a magasabb műveltséget nélkülöző, írni nem tudó főurak sorából szemelt ki" — Fraknói Vilmos-. Erdődi Bakócz Tamás élete. (Magyar történeti életrajzok.) Bp. 1889. 45. 119 Neumann T.: Bátori i. m. passim. — Horváth Richárd.-. Életrajzi szilánkok ecsedi Bátori István politikai pályafutásáról (1458-1479). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 43. (2009) 65. 120 A pozsonyiak 1491. aug. 23-án a királyhoz, onnan pedig a sereghez küldenek egy követet, többek között azért, hogy Baumkirchernek átadjon egy levelet (PSz 79.). 121 Vajtmil már 1471-ben diplomáciai ügyben járt el (J. Macek: Jagellonsky vek i. m. I. 182., 248., 289.). 1490 novemberében Ulászló követe volt a sziléziai rendek boroszlói gyűlésén, 1. Annales Glogovienses. Scriptores rerum Silesiacarum X. Breslau 1877. 62. — L. még Paul-Joachim Heinig-. Kaiser Friedrich III. (1440-1493) Hof, Regierung und Politik I—III. (Beihefte zu J. F. Böhmer, Regesta Imperii 17.) Köln-Weimar-Wien 1997. I. 428. 122 A német követekre 1. Heinig, P-J.-. Kaiser Friedrich i. m. 206-208., 304-305., 360-361., 428., 458., 595-596. Magyar hadszíntéren szerzett tapasztalatokkal is rendelkező katonának tekinthető Dobes z Boskovic a Cerné Hory, Eitelfriedrich von Zollern gróf, Heinrich Prüschenk von Stettenberg báró, Reinprecht von Reichenburg, míg kánonjogásznak és diplomatának Bernhard Perger, Johann Fuchsmagen és Bernhard von Polheim.
