Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 355 lomásozott,10 4 ami tekintettel arra, hogy e létszám legalább 14, de inkább több erősség között oszlott meg,10 5 nem is lehetett elegendő komolyabb támadásokra. Az osztrák fél — nélkülözve a birodalmi segédcsapatokat — e támadásoknak helyi erőkkel igyekezett útját állni. A császár például nyáron fegyverbe szólította Felső-Ausztriát, és csapatokat rendelt Freistadtba, majd a mozgósítást a magyar betörés hatására, augusztus elején megismételte, a korábbi parancsát nem teljesítőket ugyanezen Alsó-Ausztriához közeli településre küldve.10 6 Ez idő tájt a melki tartománygyűlés is fegyvereseket ígért, akiket a császár szeptember elején Krems környékére irányított.107 Hiába tűnik a források alapján kézzel foghatónak az ausztriai magyar fölény, és hiába küszködött az osztrák fél is állandó anyagi gondokkal, mindez mit sem változtatott azon, hogy a határ menti ütköző területeken a császári és királyi zsoldosok támadásai továbbra is mindennaposak maradtak. Sőt, augusztus második felében — nem kizárt, hogy a birodalmi rendek által felajánlott és, mint láthattuk, augusztus 10-ig befizetendő adóval összefüggésben — egy veszélyesebb támadás tartotta félelemben Pozsony környékét: augusztus 22-én a városba ismét az a hír jutott el, hogy a németek a városra és a Csallóközre készülnek támadni. Másnap ezért a pozsonyiak küldöncöt menesztettek Hainburgba, hogy többet tudhassanak meg az állítólag hajókon közeledő német királyi seregről. A városba érkezett Rozgonyi László is, aki 24-én saját és a város csapataival Bazinba lovagolt, hogy megsegítse Simon grófot az ellenséggel szemben. E napon egyszersmind a pozsonyi lakosok és zsoldosok egész nap őrt álltak a Vízi toronyban, a Bécsből érkező ellenség közeledtére várva.10 8 E hírek egybevágnak a milánói herceg azon értesülésével, amelyről augusztus végén tájékoztatta velencei ügyvivőjét: Miksa Ulmban sereget gyűjt, hogy Magyarországra támadhasson.10 9 A római királyt e lépésre az is ösztönözhette, hogy a hónap folyamán gyakran érkeztek hírek Ulászló haldoklásáról, sőt haláláról is: az egyik — a trentói püspökre hivatkozó —jelentés szerint Miksa augusztus 22-én indult el Nürnbergből, ahonnan 220 lovast, Ulm felől pedig 150 gyalogost küldött Bécsbe. Kapitányait, köztük a pozsonyi tárgyalásokon később részt vevő Bernhard Polheimet és Jörg Rottalert Magyarország ellen küldte, és maga is gyorsan csatlakozni kívánt, mivel Ulászló haldoklik, sőt, a császárnak azt adták 104 Vitius Gotius levele Raguzának Budáról, 1491. szept. 11-én: Al présente le gente d'arme sono in Austria di Boemi circa 7000 e de Ungari circa 2000 — MTAK Kézirattár, MS 4999. (Modena). — Hétezerre teszi a cseh katonák számát Bonfini is, mikor Ausztriából történő kivonásukról ejt szót (Bonfini V II. 87.). 105 A pozsonyi békeszerződés név szerint ennyi Ulászló kezén lévő helyőrséget nevez meg. 106 1491. jún. 22.: Chmel 782. (8678-8679. sz-ok), júl. 15.: uo. 783. (8687.), aug. 8.: uo. 784. (8699. sz.). 107 1491. szept. 4.: Chmel 785. (8711. sz.). — 1491 augusztusában a krajnai tartománygyűlést is összehívták, 1. Ausgewählte Urkunden zur Verfassungs-geschichte der deutsch-österreichischen Erblande im Mittelalter. Hg. v. Ernst von Schwind, Alphons Dopsch. Innsbruck 1895. (a továbbiakban: Schwind-Dopsch) 423. (1491. aug. 3.) 108 PSz 79., 94., 96-97. 109 Óváry 663. sz. (MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat, 1491. aug. 30.) — Miksa aug. 29. és szept. 6. között bizonyosan Ulmban tartózkodott, 1. Lichnowsky 687. (1614., 1618. sz-ok).
