Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
354 NEUMANN TIBOR tásként július 25-én még Fehérvárott tartózkodott királya mellett,9 5 feltételezhetően a könnyűlovasság élén dúlta az ellenséges területeket,9 6 minden bizonnyal szintén a Jan z Lomnice és Pogány Péter vezette akcióval egy időben. Az itáliai követjelentések bizonyára a Tárcai-féle akcióra gondolnak akkor, amikor azt írják, hogy a magyarok egészen Bécs kapujáig portyáztak.97 Ugyancsak ezeket a híreket közli egy Pécsváradon kelt jelentés is, amely viszont azt a helyi érdekeltségű újdonságot teszi hozzá, hogy a király kiegyezett a pécsi püspökkel, Ernuszt Zsigmonddal.9 8 E megjegyzés egyúttal azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a király hazai sikereivel párhuzamosan egyre többen kihátráltak Miksa ügye mögül.9 9 Mivel nem értesülünk a hadjárat ideje alatt jelentősebb ostromokról, úgy tűnik, hogy a cél a magyar hídfőállások megerősítése mellett leginkább az ellenséges területek fosztogatása, gazdasági erejének gyengítése és ez által ellehetetlenítése lehetett. A Fehérvárról érkező csapatok állítólag elfogtak minden kereskedőt és tehetősebb személyt, akit csak tudtak,10 0 és igyekeztek akadályokat gördíteni a Bécs és a többi város számára létfontosságú dunai kereskedelem elé. Erre jó példa Frigyes császár egyik szeptember eleji levele, amelyben beszámol arról, hogy a magyarok Krems felett igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a Dunát és akadályozni a Bécsbe irányuló szállítást és kereskedelmet,101 és tudjuk, hogy ezt Korneuburgnál a folyóparton egy várszerű torony építésével sikerült is megvalósítaniuk.10 2 Állítólag szeptemberre Bécs a magyar és cseh csapatok portyázásai miatt az éhínség szélére jutott.10 3 Egy Budán kelt szeptemberi levél szerint Alsó-Ausztriában ekkoriban hétezer cseh és kétezer magyar katona ál-95 E napon kap újadományt: DL 82 071. 96 Ezt esetleg Kubinyi András azon — Tárcái sírfelirata alapján tett — feltételezése is megerősítheti, hogy később Tárcái viselte a királyi huszárok kapitányának a tisztségét, 1. Kubinyi András: Tárcái János, az utolsó székely ispán (Genealógiai és prozopográfiai tanulmány). Mediaevalia Transilvanica VII-VIII. [2003-2004] 135. — Tárcái egyébként legkésőbb 1487-től Ausztriában szolgált, Mátyás halálakor talán Bruck an der Leitha kapitánya volt (uo. 120-121.). Megjegyzem, hogy Bonfini is brucki kapitánynak írja, Terzanus névalakban, 1. Bonfini IV X. 57. — Vö. C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez. Századok 143. (2009) 1464-1465. 97 E Tranchedino a milánói hercegnek, 1491. szept. 16. Bologna: et che se perseverava alla obsedione de Albareale, imo pui ultra Hungari et Boemi facevano incursione fin suie porte di Vienna — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. — L. még a 100. és 103. sz. jegyz-eket. 98 1491. szept. 16. Pécsvárad. A forli apát levele Mafeo Triviliensis milánói követhez, 1. MTAK Kézirattár, MS 4396. Időrendi sorozat (regesztája: Óváry 671. sz.). —A kiegészítő adatot persze itt a helyi érdekeltségek magyarázzák. 99 L. Hédervári Miklós esetét: Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 38., illetve a 124. sz. jegyz. adatait. — E folyamat persze már 1491 tavaszán megkezdődött, lásd pl. DL 19 718. (1491. máj. 15.). íoo p Tranchedino a milánói hercegnek. 1491. aug. 31. Bologna: etiam per le cose de Hungaria, discorrendo quelli che sono ad campo ad Albareale fin suie porte de Vienna et pigliando ogni di mercadanti et altre persone de condictione et conclude insumma che sua Mta è in grandissima angustia per andargli quasi ogni cosa alla reversa — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. 101 1491. szept. 4.: Chmel 785. (8711. sz.). 102 Bonfini V II. 70. 103 Raguzai István levele Raguzának Budáról, 1491. szept. 14-én: Vienna sta a mal partito de fame de Ongari et Boemi che corrano omni dí perfin aile porte de essa, et maxime chytarzi(l) — MTAK Kézirattár, MS 4999. (Modena). — Az értelmetlennek tűnő „chytarzi" szóban Tárcái János neve bújhat meg.
