Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 353 az akcióban — a király a legyengült határszakasz védelmére Pozsonyba rendelte Guti Ország László főlovászmestert is, aki csapataival augusztus 9-én érkezett meg a városba.9 0 Mindez egy jól összehangolt támadás részének tűnik. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy ezzel egy időben magyar csapatok törtek be Felső-Ausztria területére is. Frigyes császár augusztus 8-án ugyanis felszólította mindazokat, akik június végi mozgósító parancsának ellenszegültek, hogy felfegyverkezve azonnal vonuljanak a székvárosától, Linztől északkeletre fekvő Freistadtba, mivel az ellenség már betört a tartományba és most a Kremstől északnyugatra lévő Waldhausen mellett táborozik.91 Nincsenek pontos értesüléseink arról, hogy az akció milyen eredménnyel járt. Csak annyi bizonyos, hogy a felsorolt várak még a pozsonyi béke aláírása idején is magyar kézen voltak, tehát a megerősítésükre irányuló törekvést siker koronázta. További hírekkel sajnos csak a magyar király „propagandatermékei" szolgálnak. Augusztus 9-én keltek az uralkodó azon levelei, amelyekkel összefoglalta és elújságolta eredményeit a János Albert által fenyegetett városoknak: visszafoglalta Fehérvárt, megvívott több várat, e napokban adja meg magát Veszprém vára is; az ellenség maradékát hamarosan kiirtja az országból; elfoglalta Zágrábot és felszabadította egész Szlavóniát; Ausztriában néhány várat elfoglalt a Duna kikötőjénél. Mindezek miatt — írja — a római császár és király már megkezdte vele a tárgyalásokat a békéről. Mivel a János Albert ellen kiújult háborúval nem számolt, biztosította alattvalóit, hogy bárhogyan is, de megegyezik a németekkel, hogy azután teljes haderejével a felső részekre vonulhasson.9 2 Bár e levelek a címzettek megnyugtatására szolgáltak, miáltal derűlátó hangvételükből adódóan tartalmaznak túlzó elemeket, közléseik alapjában véve valósághűek. (Szlavóniában forrásaink szerint egyedül Zdenc vára maradt Miksához hű erők irányítása alatt.9 3 ) A levélben először merül fel az a gondolat, hogy e sikerek ellenére béke kell, bármi áron. Hogy Alsó-Ausztriában hány várat foglaltak el, sajnos nem tudjuk, de abban biztosak lehetünk, hogy a jelentősebb, osztrák kézen lévő települések nem cseréltek gazdát. Egy északkelet-magyarországi, szeptemberben kelt magánlevél — amely a német front eseményeit illetően megismétli az előző levelek nyilván közszájon forgó tartalmát, és hangsúlyozza, hogy a németek örök békét szeretnének — mindezt kiegészíti (esetleg magyarázza) egy fontos adattal: „Tárcái egész Ausztriát a Duna kikötőjéig felprédálta a királyi haddal",9 4 Tótselymesi Tárcái János, aki királyi palo-90 PSz 68. — Országot a király szintén „a város felmentésére" küldte. 91 Chmel 784. (8699. sz.). 92 Bártfának: DF 215 711. (kiadása: Dipl. Sáros. 141-143., Rukovet i. m. 320-321., regeszta: Bártfa 2940. sz.), egy mondat eltéréssel Kassának: DF 270 709. 93 Raguzai István levele Budáról Raguza tanácsához, 1491. szept. 14.: Lo illustrissimo signor ducha Zoanne have avuta molta victoria in Asclav[- - -] fracciati todeschi excepto da uno loco che se chiama Sdenzi cred[ ]. — MTAK Kézirattár, MS 4999. (Modena) — Vö. a pozsonyi béke rendelkezését Zdencről (Neumann T.: Bátori i. m. 103.). — A várat 1490-ben Székely Jakab foglalta el, aki egészen a pozsonyi békéig Miksa nevében tartotta a kezén (Jakob Unrest: Österreichische Chronik i. m. 190., 194., illetve Székely 1492. ápr. 15-i levele Miksához: DF 258 417.). 94 Petri Fodor László 1491. szept. 8-án, Csicsván kelt levele: Et totam [Au]stri[a]m usque portum Danubii Tharcay cum regio(!) gente depredarunt — DL 46 169.
