Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
30 KONRÁD MIKLÓS katholikusok is, kitérnek protestánsok is, de sohsem hallottuk, hogy ezek a felekezetek újságba tétetnék elveszett híveik névsorát"17 8 A kitértek neveinek nyilvánosságra hozatalát szorgalmazók megmaradtak az Egyenlőség korábbi érvelése mellett: kevesebben hagynák el a zsidó vallást, írta a laphoz beküldött levelében Neumann Arminné, a volt szabadelvű párti képviselő özvegye, ha a kitérést latolgatok tisztában lennének azzal, hogy kikeresztelkedésük esetén „pellengérre kerülnek".17 9 A kérdés a Pesti Izraelita Hitközség képviselőtestületét is megosztotta, az 1911 májusában tartott közgyűlésen egyesek a külföldi példákra hivatkozva szorgalmazták a kitértek neveinek közzétételét.18 0 A bécsi zsidó lapokon kívül ekkor már a berlini hitközség hivatalos lapja, az 1910 decembere óta megjelenő, minden hitközségi tag számára ingyenes Gemeindeblatt is publikálta a kitértek neveit. Gershom Scholem visszaemlékezései szerint a hitközségi pályázatokat, az istentiszteletek idejét, és más hitközségi híreket közlő havi lapból a berlini zsidók általában nem is olvastak mást, csak az utolsó oldalon megjelenő kitértek névlistáját, azt viszont heves érdeklődéssel.181 1911 novemberében a Pesti Izraelita Hitközség főtitkári állását 1905-től betöltő Weiszburg Gyula által szerkesztett Hitközségi Szemle éppen a berlini kitéréseknek a Gemeindeblatt megjelenése óta csökkenő számára hivatkozva tartotta kívánatosnak a pesti kikeresztelkedők személyazonosságának nyilvánossá tételét.182 A kisszámú Budai Izraelita Hitközség hivatalos orgánuma 1911 decemberétől ezt meg is tette,18 3 ám a neológ értelmiség egy része, a cionista szervezet hivatalos orgánuma és a kultúrcionista Múlt és Jövő követelései ellenére, a budapesti zsidó lakosság több mint 90%-át magában foglaló Pesti Izraelita Hitközség nem követte a budai hitközség példáját,18 4 aminthogy más vidéki hitközség sem. Mi okozta az Egyenlőség álláspontjának változását? A kitérteknek az 1900-as évek elején általa is követelt, mert a kitérés ellen ekkor még elrettentő hatása révén hatékonynak vélt „proskribálásában" pár évvel később már inkább annak a veszélyét látta, hogy a kitértek, és különösen a hírnévnek örvendő konvertiták neveinek publikálása „propaganda erejével", vagyis mintegy bátorítólag hatna a kikeresztelkedést fontolgatók feltételezetten jelentékeny táborára.18 5 E borúlátáshoz hasonlóan, a kitért zsidók kiközösítéséről kifejtett álláspont módosulása, mintegy minimálprogramra szorítása is az eleve reményvesztett törekvés irreális voltának a belátásából fakadt. Mind mondtuk, a bojkottra 178 Szabolcsi Miksa-. Meturgeman. Még egyszer a proskripció. Egyenlőség, 1910. jan. 30. Melléklet. 3. 179 Dr. Neumann Arminné: A kitértek proskribálása. Egyenlőség, 1910. jan. 2. 4-5. 180 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. PIH-I-C-2. A Pesti Izraelita Hitközség képviselőtestülete 1911. május 14-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 181 Gershom Scholem: De Berlin à Jérusalem. Souvenirs de jeunesse. Paris, Albin Michel, 1984. 36. 182 A kitérések és azok közzététele. Hitközségi Szemle 2. (1911: 11. sz.) 338. 183 A Budai Izraelita Hitközség Értesítője a „hitehagyottak" című rovat alatt tette közzé a hitközségnél kitérésüket bejelentők neveit. 184 Hivatalos lap. Zsidó Szemle, 1911. már 15. 7.; Dr. Patai József: Interpelláció a Pesti Izr. Hitközség leendő elnökéhez. Múlt és Jövő 2. (1912) 143. 185 A kitérők i. m. 10.
