Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban

FIRENZEIEK A ZSIGMOND KORBAN 323 megemlítése nemcsak arra volt jó, hogy a társadalmi életben tájékozottak le­gyenek, hanem arra is, hogy esetlegesen az efféle információk politikai és gaz­dasági következményeit is észrevegyék. Például: ha egy kereskedő férjhez adta a lányát, akkor az azzal járt, hogy nagyobb összeg vándorolt ki a zsebéből, amely az ara férjét és apósát gazdagította. így tehát legyen az házasság, temetés, politika vagy csak egy kósza szóbe­széd, rokonok és barátok szívesen megosztották egymással értesüléseiket. Jó pél­dát szolgáltatnak erre Giambonino Scolari levelei fivéréhez, Filippóhoz. Mint már utaltam rá, a két testvér napi szintű levelezőviszonyban állt egymással, s az üz­leten túlmenően minden mást is megbeszéltek. így Giambonino két levele vé­gén is megemlítette, hogy „egyébként" aznap délelőtt Andrea di ser Pagnolo lá­nya, Isabetta és ser Pucci da Prato fia, Gianpiero házasságot kötöttek, és sze­rinte ez így is volt rendjén.101 A másik ilyen bőbeszédű levelező Giovanni di Niccolö Falcucci volt, a Ma­gyar Királyságban többek között a váradi püspök megbízásából működő bróker, akinek az Andrea Scolarihoz címzett leveleiből számos aktuálpolitikai eseményt is megtudhatunk. így többek között azt is, hogy a kalocsai érsekséget Ozorai Pipó jóindulatából kapta meg a pécsváradi apát, Giovanni Buondelmonte, valamint elújságolta azt is, hogy Velencében új pénzt vezettek be, és talán nem mese az sem, hogy Isten akaratából a milánói uralkodó elhunyt, továbbá, hogy egy vlach azt a hírt terjesztette el Szebenben, amely szerint a közelben állomásozik Ozorai Pipó, aki mellett ott tartózkodik Vieri és Niccolö di Andrea Lamberteschi.102 Az üzleti életben nem különben kulcsfontosságú lehetett annak az információnak a terjedése is, hogy a Lamberteschi fivérek nagyon rossz adósok, akiktől szinte lehetetlen volt pénz behajtani, de olyannyira, hogy Giovanni Falcucci efölött ér­zett elkeseredésében az öngyilkossággal is fenyegetőzött.103 így tehát nem cso­dálkozhatunk azon sem, hogy a megbízhatatlan kereskedőket — annak ellené­re, hogy korábban Ozorai Pipó szolgálatában álltak — 1427-ben Zsigmond bör­tönbe csukatta.10 4 Szolidáris rokonság A Firenze társadalomtörténetét kutatók között elterjedt elképzelés az, hogy a 14-15. század fordulóján még mindig élt az a szolidáris családmodell — amely az azt megelőző évszázadban alapját adta mindenfajta társadalmi érintkezésnek és gazdasági kapcsolatnak —, erre egyik korábbi tanulmányában már Arany Kriszti­na is utalt. A kiterjedt rokonság jelensége, s a rokoni kapcsolatok ápolása a Ma­gyarországon járt firenzei kereskedők levelezésében is tetten érhető.105 101 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 350r., fol. 348r. — Erről Andrea di ser Pagnolo maga is megemlékezik 1429. máj. 29-én küldött levelében, 1. ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 353r. 102 ASF Corp. Rel. Sopp 78. 326. fol. 277. — Az Ozorai Pipo által vezetett 1423., 1425. és 1426. évi hadjáratra vonatkozóan 1. Engel Pál: Török veszély Zsigmond korában (1387-1437). Századok 128. (1994) 281. 103 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. 328r . 104 Agy Signori, Legazioni e Commissarie 7. 77v . , Simonyi E.: Flórenczi i. m. doc. 94. sz. 105 John Najemy: A History of Florence. Oxford 2006. 6-7., Carol Lansing: The Florentine Magnates: Lineage and Faction in a Medieval Commune. Princeton 1991., Francis William Kent:

Next

/
Thumbnails
Contents