Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban

FIRENZEIEK A ZSIGMOND KORBAN 311 sévol. Ettől eltérően összesen négy levél írója járt el, volt közöttük olyan eset, amikor a dátumot csak részlegesen tüntették fel és volt olyan, hogy azt a lap aljára helyezték el, míg két esetben teljesen hiányzik a dátum: az egyiken minden bizonnyal azért, mert, magánlevél lévén, szerzője — aki nő volt, tehát nem kereskedő — nem tartotta fontosnak annak pontos megjelölését, hasonlóan egy másik, szintén magánjellegű levélhez.3

9 A levelek bekezdésekre tagolásának megléte vagy hiánya jelezheti azt, hogy az illető mennyire volt gyakorlott a levélírásban. A Domenico Borghini által küldött levelek esetében, mint említettük, két kezet lehet elkülöníteni: az egyik valószínűleg maga Domenico lehetett, míg a másik egy írnok, vagy társaságának más tagja. Az azonban mindkettőben megegyezik, hogy ezeket a pár soros leveleket írójuk nem tagolta bekezdésekre. Giovanni Falcucci esetében — aki minden bizonnyal maga írta leveleit — ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg, legyen szó rövid vagy hosszabb levélről. Giovanni Scolari leveleivel ezzel szemben más a helyzet: ő ügyelt arra, hogy hosszú mondanivalóját minden alkalommal átláthatóvá tegye, s ennek érdekében a központozást és a bekezdésekre tagolást is alkalmazta. Az írásképnél maradva, egy gyakorlott, írásbeliségben kellően jártas embernél nemcsak a tagolás, hanem az írás külalakja, betűformái, valamint a tinta és írószerszám biztos kezelése is fontos ismérvek lehetnek. Az megállapítható általánosságban a levelekről, hogy mindegyiket gyakorlott kéz írta, így minimális a szövegekben a tintafolt vagy a korrekció, és csak a Giovanni Scolari írta levelekre jellemző, hogy sortartásukra drasztikus egyenletlenség a jellemző. A firenzei üzletemberektől megszokott módon, betűhasználatuk a firenzei üzleti életben használt kurzív írásmódnak, az úgynevezett mercantescanak felel meg, s ily módon vulgáris nyelven, firenzei nyelvjárásban íródtak.40 Beletekintve a levelek tartalmába némelyben találhatunk megszólítást az első mondatban elhelyezve, míg másokban nem. Domenico Borghini és Giovanni Scolari például soha sem bajlódtak ezzel, hanem egyből mondandójukra tértek. Nem így Uberto Zati Filippo Scolarinak címzett egyik levelében, ahol „kedves és szeretett fivérem"-nek nevezte kereskedőtársát.41

Ugyanakkor Andrea Scolarit mint egyházi méltóságot minden esetben formális megszólítással illették a kereskedők: vagy „kegyelmes uram"-nak, vagy pedig „Krisztusban legkegyelmesebb uram"-nak titulálva.4

2 A levelek filológiai oldalára, így a nyelvhasználat, az egyes levelezők által használt rövidítések, valamint helyesírás kérdésére itt nem térnék ki részletesen. Röviden azonban érdemes annyit megjegyezni, hogy legtöbbjük az általánosan a mercantescaban használt rövidítési formákon kívül nem használ máso-39

ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 342. 40 A mercantescaról bővebben 1. Irene Ceccherini: La genesi della scrittura mercantesca. In: Régionalisme et Internationalisme. Problèmes de Paléographie et de Codicologie du Moyen âge. Actes du XV° colloque du comité international de paléographie latine (Vienne, 13-17 September 2005). Éd. Otto Kresten, Franz Lackner. Wien 2008. 123-137. 41 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 351. 42 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 277., fol. 328., fol. 325.