Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban
310 PRAJDA KATALIN A két magánjellegű levél esetében az Andrea Scolari által anyjának címzett levél érdekes módon latin nyelvű, ami szokatlan, hiszen mindketten firenzeiek voltak. Ugyanakkor a levélben alkalmazott, írnokokra jellemző íráskép felveti azt a kérdést, hogy a püspök, habár anyjának írt, minden bizonnyal ezt nem saját keze által tette, hanem nótáriust hívott segítségül. S így az egyetlen magyarázat a levél latin nyelvezetére az lehet, hogy a nagyszámú udvarában megforduló firenzei ellenére, az éppen általa foglalkoztatott írnok nem tudott vulgáris nyelven írni. A három unokaöccs testvérének, Francesca di Rinieri Scolarinak az esetében érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy vajon saját keze által született-e a levél, hiszen a módosabb firenzei kereskedőcsaládok körében nem nevezhető szokatlan jelenségnek a korban a nők írástudása. Az ismert példák közül említhető a pratói kereskedő, Francesco Datini felesége, Margherita, de ide sorolható az Andrea Scolari váradi udvarából ismert messer Gherardo di Gherardo Buondelmonte — ismertebb nevén Ciullo — és Simona di Simone de'Bardi lánya, Mea is, aki apácaként tanult meg írni.35 Ugyanígy felmerül a kérdés, hogy vajon a váradi püspök anyja, Checha tudott-e írni, hiszen özvegyként nagyon gyakran kerülhetett olyan helyzetbe, hogy fia pénzügyeiben aktív szerepet kellett vállalnia, mint ahogy ezt több levél is tanúsítja.3 6 Nem utolsó sorban pedig Ozorai Borbála kapcsán is feltehetjük ugyanezt a kérdést, hiszen Giovanni és Filippo Scolari levelezéséből az derül ki, hogy állandó levélkapcsolatot tartottak fenn vele is. A Paolo di ser Lando Fortini által küldött levélben figyelemreméltó, hogy harmadik személyben beszél Borbáláról, de a levél csak a nemesasszonyt érintő kérdésről beszél. Ez pedig csak azt jelentheti, hogy Filippo Scolari — akinek a levél szólt — valójában közvetítőként járt el az ügyben.37 A levelek formai jellemzőit illetően számos ismérvet lehet szemügyre venni. A levelek kivétel nélkül zárt levelek, amelyeket pecséttel látott el feladójuk, tehát tartalmuk a hordozó felület belső felén található. Kívülről a címzés látható, valamint sok esetben a kézhezvétel dátuma; ez utóbbi hasznos volt az iratok rendszerezése szempontjából. A címzésben szereplő megszólítás természetesen vallott a címzett rangjáról és társadalmi pozíciójáról. így az említett Filippónak intézett leveleken öccse, Giovanni „nemes wr"-nak címezte fivérét, általában latin formában adva meg a nevét — Filippus de Scholaribus —, míg Andrea Scolarit gyakran „kegyelmes" vagy „legkegyelmesebb uram"-nak címezték.38 A levelek belső oldalán kevés kivételtől eltekintve mindig ott találjuk a keltezést fejlécben, a korabeli firenzei kereskedők esetében használatos formulával: Isten nevében kezdettel, majd utána a nap, hónap és év pontos megjelölé-35 Black, R.-. Literacy i. m. 208. — Margherita Datini személyére 1. Ann Crabb: „If I could write": Margherita Datini and Letter Writing, 1385-1410. Renaissance Quarterly 60. (2007) 1170-1206. 36 Példaként említhető Alessandra Macinghi Strozzi esete a század közepéről, aki a városból száműzött fiainak küldött rendszeresen saját kézírásával készített leveleket, 1. Alessandra Macinghi Strozzi: Lettere du una gentildonna fiorentina del seconol XV ai figliuoli esuli. Ed. Cesare Guasti. Firenze 1877. 37 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 342. 38 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 339., fol. 335.
