Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban

302 PRAJDA KATALIN információra hívták fel a figyelmet ezen történeti probléma kapcsán, gyakran csupán egyetlen forráscsoportra vagy adatra támaszkodtak érvelésükben. Ért­hető módon a téma kutatásának gátját képezi az, hogy a nem Olaszországban élő szakembereknek kevés lehetősége nyílik a forrásfeltárásra, valamint nehéz­séget jelent az a tekintélyes iratmennyiség is, amely Firenze középkori történe­tével kapcsolatban rendelkezésre áll. Vannak olyan forráscsoportok, amelyek vizsgálata elengedhetetlen a kutatók számára, ilyen például az 1427. évi Ca­tasto, az első részletes firenzei adóösszeírás.5 Annak ellenére, hogy a Catasto használata egy társaság üzletvitelének elemzésére bevett gyakorlat a gazdaság­történészek körében, ezeket az adatokat mégis legtöbb esetben a társaságok után fennmaradt egyéb iratok, így számadáskönyvek és üzleti levelezések pár­huzamos vizsgálatával igazolják.6 Erre azért van szükség, mert a Catasto, adó­összeírás lévén, a belőle nyert adatokat csak nagy körültekintéssel érdemes ke­zelni, különösen egy társaság, család vagy esetleg nemzetség vagyoni helyzeté­vel összefüggésben. Nem csupán azért, mert egy ilyen elemzéshez egy család gazdasági egységét, vagy egy nemzetség leszármazását és az általuk alapított társaságok belső szerkezetét szükséges a lehető legnagyobb alapossággal feltár­ni, hanem azért is, mert — annak ellenére, hogy több korrekció is készült a Catasto hibáinak kiszűrésére — a korabeli politikusok is tisztában voltak an­nak kétes értékével. így a priorok és tanácsadóik 1432. évi gyűlésének egyik jegyzőkönyvében a következő olvasható abban a részben, ahol a Catasto hibái­nak kijavításáról tárgyaltak: „azt mondják, sokaknak vannak fiktív adósai, akik a valóságban nem is adósok" J Ennek részletes tárgyalásából kiderül, hogy a bevallásokban nagyon sokszor érhető tetten ez a jelenség. Az ilyenfajta csalá­sokra azért is kerülhetett sor, mert a Catasto iratai legtöbbször említést sem tesznek a két kereskedő között fennállt kapcsolat természetére, azokat csak ne­vek és számok halmazára egyszerűsíti, mint ahogy azt korábban Arany Kriszti­na is megjegyezte.8 Ennek eredményeként az 1427. évi Catasto, majd annak 1430/1431. évi kiegészítése, valamint az 1433. évi Catasto között az alapvető különbséget elsősorban abban kereshetjük, hogy míg az első adóösszeírás alkal­mával egyszerűsített listát közöltek az érintett kereskedők adósaikról és hitele-5 A Catastoról részletesebben: 1. Teke Zsuzsa: Az 1427. évi firenzei catasto. Adalékok a firen­zei-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez. Történelmi Szemle 27. (1984) 42-49., Uő\ A fi­renzeiek vagyoni helyzete a Zsigmond-kori Magyarországon az 1427. évi Catasto alapján. Történelmi Szemle 43. (2001) 55-60. 6 Lásd a Serristori-társaságröl szóló fejezetet példaként: Sergio Tognetti : Un'industria di lusso al servizio del grande commercio. Il mercato dei drappin serici e della seta nella Firenze del Quattro­cento Firenze 2002., valamint f/ő: Da Figline a Firenze. Ascesa economica e politica della famiglia Srristori della metr del Trecento agli inizi del Cinquecento Firenze 2006. 7 A Catasto hibáinak korrekcióját javasolta 1432. márc. 21-én a Consulte alkalmával négy fi­renzei polgár, közöttük Simome di Pagolo Carnesecchi, aki a Magyar Királyság felé irányuló távolsági kereskedelemben is érdekelt volt, 1. Archivio di Stato di Firenze (a továbbiakban: ASF) Consulte e Pratiche 50. fol. 131v. 8 A Catasto bevallásaiban legtöbbször az adósok és hitelezők egyszerű, név szerinti felsorolá­sával találkozunk, a név mellett pedig az oda tartozó összeggel, ritkábban megemlítik a társaság tag­jait is, mint például a fentebb említett Simone, Antonio és Giovanni di Paolo di Berto Carnesechi be­vallásában 1427-ben. Esetenként az eredeti bevallásokban több információ áll rendelkezésre, mint az írnokok által készített bevallásokban, de ez néhány példától eltekintve nem érinti az adósok és hite­lezők listáit, 1. ASF Catasto 55. fol. 786r-792r ., Catasto 79. fol. 83r. Arany Krisztina ezzel kapcsolatos megállapításait lásd: Arany K.: Siker és kudarc i. m. 947.

Next

/
Thumbnails
Contents