Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban

FIRENZEIEK A ZSIGMOND KORBAN 303 zőikről, 1433-ban a nemzetközi kereskedelemben érdekelt társaságok tulajdonosainak nagyobb része csatolta a vállalkozás könyvelésének másolatát a bevallásához, mint azt megelőzően. Amely esetben ez nem történt meg, akkor is az adózók jelentős része legalább különválasztotta az általa működtetett társaság és a saját háztartásához kapcsolódó adósok és hitelezők listáját. Ennek eredményeként az 1433. évi firenzei adóösszeírás már elméletileg valamivel árnyaltabb képet nyújthat a Magyar Királyság területén megfordult firenzei kereskedők életéről és társaságaik vagyoni helyzetéről, ugyanakkor az érintett kérdésben rendelkezésre álló olyan bevallások száma elenyésző lehet, ahol üzleti könyvek másolatát is csatolták.9 Az ilyen típusú iratok értelmezéséhez jelenthetnek hasznos segítséget az üzleti- és magánlevelezések, amelyek vizsgálatával lehetőség nyílik árnyaltabb képet felvázolni arról, hogy a firenzeiek hogyan intézték üzleti ügyeiket és miként működtek az általuk alapított társaságok, betekintést nyerhetünk kereskedelmi csatornáikba, miként folytattak egymással levelezést és egyáltalán, miért volt hasznos gazdasági és társadalmi szempontból a rendszeres információáramlás a kereskedők között.1

0

Ezen hiányt betöltendő a jelen munka kísérletet tesz arra, hogy részletekbe menően bemutassa és néhány szempontból elemezze a Magyar Királyság történetével kapcsolatban előkerült levelezéseket, amelyek ezidáig nem képezték egyetlen munka gerincét sem. Talán erősen sérült állapotuknak is köszönhető, hogy az iratok több esetben hibás néven kerültek besorolásra a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyújteménybe, s a levelek egyike sem jelent meg a Zsimond kori Oklevéltár vonatkozó köteteiben. Bevezetés A Magyar Királyságban élő firenzei diaszpóra minden bizonnyal egy nagyon kiterjedt üzleti- és magánlevelezésnek adott hátteret, amelyből azonban csak töredékek maradtak ránk: egyrészt a firenzei apátság, másrészt a Medici család Nagyhercegség előtti iratai között. Mindkét forráscsoport már régóta ismert és elérhető a hazai kutatás számára.1

1

A firenzei apátság iratait legelőször 9 Az eddigi általam szisztematikusan átnézett iratok csupán egyetlen városnegyedet érintenek a négyből, de itt egyetlen olyan magyar érdekeltségű társasággal sem találkozhatunk, amelynek tagjai az üzleti könyvek másolatát is csatolták volna bevallásukhoz (ASF Catasto 468-485.). Például a már említett Simone di Pagolo Carnesecchi csupán egyetlen hitelezőjét említette meg a budai társaságának, annak ellenére, hogy a Scolarikkal kapcsolatos iratokban egyértelmű utalásokat találunk arra, hogy apjuk társaságát a fiai továbbvitték (ASF Catasto 477. 570r-573r

. és ASF Corporazioni. Religiose Soppresi la továbbiakban: Corp. Rel. Sopp.] 78. 326. 247r. 10 Középkori itáliai levelezések mint sokrétű információs források történeti elemzésére 1. többek között: Mario Infelise: From merchants' letters to handwritten political auuisi: notes on the origins o public information In: Cultural Exchange in early modern Europe. Vol. III. Correspondence and Cultural Exchange in Europe 1400-1700. Ed. Francisco Bethlencourt, Florike Egmond. Cambridge 2007. 33-52., Uő: La circolazione dell'informazione commerciali. In: Il Rinascimento italiano e l'Europa. Vol. 4. Commercio e cultura mercantile. A cura di Francesco Francreschi, Richard A. Goldthwaite, Reinhold C. Mueller. Treviso 2007. 499-522., Francesca Trivellato: Merchants' letters across geographical and social boundaries. In: Exchange in early modern Europe. Volume III. Correspondence and Cultural Exchange in Europe 1400-1700. Ed. Francisco Bethlencourt, Florike Egmond. Cambridge 2007. 80-103. 11

A firenzei apátság idevonatkozó részéből a 326. alfond szinte mindegyik levele elérhető itthon mikrofilmen a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében (a továbbiak-