Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 291 különböző földrajzi szövegek ellentmondásaiba belefáradt humanisták számára.18 7 Elterjedésében — a kézirat nyilvánvaló értékei mellett — nem kis szerepetjátszott a lefordítását követő évtized világpolitikai jelentőségű eseménye, az 1414 és 1418 között lezajlott konstanzi zsinat. Az egyház megreformálásának, az egyházszakadás megszüntetésének céljából összehívott zsinatra összesereglettek Európa legképzettebb tudósai: több száz egyetemi grádussal, vagy doktori címmel rendelkező, tudására büszke személy, valamint a legbefolyásosabb egyháziak, a teljes hierarchia képviseletében: bíborosok, érsekek, püspökök, apátok és követeik. (A két csoport részben fedte egymást.) Műveltségüket természetesen elsősorban az egyház érdekében igyekeztek minél hatékonyabban kamatoztatni, de a hosszú együttlét arra is lehetőséget biztosított, hogy a kánonjog mellett más területeken is megcsillogtassák tudásukat. A konstanzi zsinat — akárcsak a kor valamennyi hasonló eseménye — hivatalos programja mellett egyúttal a könyvvásár és a tudományos fórum szerepét is betöltötte; aki akarta, itt könnyen tudott kéziratot és eszmét cserélni. A zsinati tárgyalásokon fontos szerepet játszott két bíboros, akik egyben a kor legjelentősebb földrajztudósaiként is nevet szereztek maguknak: Pierre dAilly, a párizsi egyetem egykori kancellárja, cambrai-i püspök, és Guillaume Fillastre, a reims-i érsek vikáriusa.188 Mindketten a 14. század közepén születtek, és hatvanévesen, 1411-ben nyerték el a bíborosi kalapot. DAilly teológiai, Fillastre jogi doktorátust szerzett, de szabad óráikban, ha tehették, legszívesebben geográfiával foglalkoztak. Sokoldalú, már érzékelhetően humanista műveltségüket jól tükrözi Fillastre bíboros könyvtára, amelyben a feladatai ellátásához szükséges teológiai, jogi kötetek mellett a középkori történetírás ismert munkái, ókori klasszikus szerzők írásai, sőt, görög és arab művek latin fordításai is szerepeltek.18 9 Egyik kódexébe csak földrajzi tárgyú szövegek kerültek, Descriptiones terrarum plures címmel.19 0 Fillastre bíboros kódexei közül nem is keveset Konstanzban másoltatott: így például a zsinat idején készült egyik Cicero-kötete, egy vegyes tartalmú kódexe, amelyben Cicero mellett ifjabb Plinius levelei olvashatók, vagy Pomponius Mela Chronographiaja.191 Mind Fillastre, mind d'Ailly rendelkezett saját Ptolemaiosz-kötettel is.19 2 Hogy ez mekkora kincsnek számított akkoriban, jól jelzi, hogy Franciaországban 187 Jelentőségének okait már Angelus is igyekezett áttekinteni a fordítása elé írt prológusban, 1. Gautier Dalché, P.: L'oeuvre i. m. 324. 188 pi erre d'Ailly mintaszerű, kiváló életrajzát 1. Bernard Guenée: Entre l'Église et l'État. Quatre vies de prélats français à la fin du moyen âge (XIIP-XV-' siècle). (Bibliothèque des Histoires) Paris 1987. 125-299.; mindkettejükre 1. Humanisme et culture géographique i. m. — Fillastre életrajzát 1. Hélène Millet. Guillaume Fillastre: esquisse biographique. Uo. 7-24. 189 Könyvtárának a káptalani könyvtár leltárában szereplő 53 kötetéből negyvenet máig Reimsben őriznek, a Bibliothèque Municipale-ban (a továbbiakban: BM), 1. Colette Jeudy. La bibliothèque de Guillaume Fillastre. In: Humanisme et culture géographique i. m. 245-290. 190 Reims, BM 1322.: a kódexbe többek közt Orosius, Szent Izidor és Pierre d'Ailly munkáit másolták 1., Jeudy, C.: La bibliothèque i. m. 278.; Gautier Dalché, P : L'oeuvre géographique i. m. 320. 191 Paris, BnF, Lat. 7831.; Reims, BM 1111.; Reims, BM 1321. 192 D'Ailly-é: Cambrai, BM 926.; Fillastre kézirata: Nancy, BM 441., ez utóbbi leírása: Firenze e la scoperta dell'America i. m. nr. 60.; a reimsi káptalan példányát is Fillastre bíboros küldte Konstanzból (Reims, BM 1320.)
