Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
282 CSUKOVITS ENIKŐ Kínában.13 3 Az azonban vitathatatlan tény, hogy könyve egyike volt a középkor legnépszerűbb olvasmányainak, amely Kolumbusz Kristófra is inspirálóan hatott.13 4 A 14. század elején az örmény Hayton herceg, ciprusi premontrei szerzetes már nem útleírást írt, hanem az addig szerzett keleti ismeretek összefoglalását, rendszerezését tartalmazó munkát, úgynevezett florilegiumot készített. Hayton, az örmény király unokaöccse hosszú ideig élte a világi előkelők életét: nagybátyja udvarában nőtt fel, ahol fontos tisztségeket viselt, diplomáciai feladatokat teljesített, és feleségül vette az egyik legelőkelőbb szentföldi frank család lányát, Ibelin-i Izabellát, akivel hat gyermeket nemzett. Noha régóta tervezte, hogy kolostorba vonuljon, csak politikai feladatai elvégzése után költözött be Ciprus egyik premontrei apátságába, de ezután sem tudta magát kivonni a politizálásból: 1306-ban, egy ciprusi államcsíny után az új uralkodó követeként utazott Franciaországba. Itt mondta tollba művét, amelyet elkészülte után, 1307 augusztusában mutatott be a pápának. Hayton könyve négy részre tagolódik: az első röviden leírja Ázsia tizennégy királyságát, Kínától Szíriáig, a második a térség uralkodóházairól ad sommás történeti áttekintést. A leghosszabb, harmadik rész a tatárok történetét meséli el Dzsingisz kántól a 14. század elejéig, végül a negyedik rész a keresztes hadjáratoknak és a térség államainak történeti és politikai áttekintése, amelyet a szerző következtetései valamint a pápához intézett, passagium generaleva, keresztes hadjáratra buzdító fejezetek zárnak.13 5 A Fleur des histoires de la terre d'Orient komoly történeti munka, elkészítéséhez Hayton saját szerteágazó ismeretei mellett krónikákat, eredeti forrásokat is használt. Stílusa száraz, de adatai pontosak, a jól szerkesztett, világos szöveg mindmáig az egyik leghasználhatóbb forrás a 13. század végi és 14. század eleji Közel-Kelet bonyolult politikai játszmáinak a megismeréséhez és megértéséhez. Erényei már a kortársak közt népszerűvé tették Hayton florilégiumát: az eredetileg franciául diktált, majd a latin fordításról franciára még egyszer visszafordított szöveg 16 francia és 31 latin kéziratban maradt fenn. A francia fordítás 4 kéziratban őrződött meg, de a 14. századból ismert spanyol, a 15. századból pedig angol nyelvű szövegvariáns is.136 A legnagyobb népszerűségre a középkorban azonban nem Marco Polo, nem is Hayton műve, hanem egy feltehetőleg fiktív útleírás, Jehan de Mandeville Utazásai tett szert. A 14. század közepén franciául írt műnek mintegy 250 kézirata ismert, és már a 14. században számos nyelvre lefordították: a szokásos angol, spanyol, olasz, német mellett többek közt még dán és cseh nyelvre is.137 A proló-133 Frances Wood: Did Marco Polo go to China? London 1995. 134 Numa Broc: La géographie de la renaissance (1420-1620). Paris 1980. 18.; Jean Delumeaw. A paradicsom története. A gyönyörök kertje. Bp. 2004. 70. 135 Legjobb kiadása mindmáig: Recueil des historiens des croisades. Documents arméniens. T. II. 111-254. (franciául), 255-363. (latinul), részletes bevezetővel XXIII-CXLII., bár a kötet mérete és főként súlya komoly akadályt jelent az olvasónak. Modern francia átírásban, Christiane Deluz bevezetőjével, 1. Croisades et pèlerinages i. m. 803-878. 136 Christiane Deluz, in: Croisades et pèlerinages i. m. 807. 137 Le livre de Jehan de Mandeville. Une „Géographie" au XIVe siècle. Louvain-la-Neuve. 1990.; Croisades et pèlerinages i. m. 1393-1435. — Szignatúrája tanúsága szerint olvasta például V
