Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 281 messze távolodott nagykáni udvarnak, de az egy emberöltővel korábban még Európát (is) pusztító tatár hadseregnek is bőven jutott.12 6 Kubilaj nagykán csillogó palotavárosa, amelyet Marco Polo szerint vadaspark és hattyúkkal teli tó övezett, valóban nemcsak földrajzi értelemben volt messze Güjük kán egykori ordájától, vagyis sátorvárosától, ahol Piano Carpini járt, Marco Polo nézőpontja azonban az udvar civilizációs lépésváltása ellenére is feltűnően egyoldalú és elfogult, elüt a 13. század többi Ázsia-utazójának felfogásától. Marco tizenhét esztendőt töltött a nagykán udvarában, ahol nagy befolyásra és vagyonra tett szert, a kán előrehaladott kora miatt azonban — félve a halála után előre látható trónharctól — apjával és nagybátyjával együtt a hazatérés mellett döntöttek. Egy diplomáciai megbízásnak köszönhetően sikerült elhagyniuk az udvart, és tengeri úton indulva, Indokína, India partjai mentén elhajózva, végül kikötöttek a Perzsa-öböl bejáratánál fekvő Hormuzban. 1295-ben, Trapezunt, majd Konstantinápoly érintésével tértek haza Velencébe. Marco Polo negyven esztendős volt ekkor és a magával hozott kincseknek köszönhetően dúsgazdag. Marco Polo leírása Európában elsőként mutatta be Ázsia távoli országait, tartományait: Kínát, Tibetet, Indiát, Japánt, Jávát és Szumátrát, Indokínát és Ceylont, hírt adott Zanzibárról és Madagaszkárról, de még Szibéria sarkkörön túli vidékeiről is. Az aszaszinok gyilkos szektája,126 a tibetiek vagy a szumátraiak halottevési szokásai,12 7 a kán vadászata elefántokkal és idomított párducokkal vagy tigrisekkel,12 8 az egész országot behálózó futárszolgálat — minden postaállomáson négyszáz, készenlétben álló lóval —,12 9 a hegyekben bányászott „fekete kövek", amelyekkel fűteni lehet,13 0 csodálatos városok, mint a száz mérföldnyi kerületű Kinszé, amelynek négyezer fürdője és tizenkétezer hídja volt és a Madagaszkártól délre élő griffmadarak13 1 — Marco Polo történeteiben szétválaszthatatlanul fonódott egymásba a hihetetlennek tűnő valóság és a fikció. Az európai közvélemény hitte is, nem is azokat az olykor valóban fantasztikus ismereteket, amelyeket a gyorsan népszerűvé váló munkában olvashattak. A hatalmas számokkal zsonglőrködő Marco Pólót Itáliában mindmáig az il milione ('a milliomos') gúnynévvel emlegetik, ugyanakkor művének csak a könyvnyomtatás kezdetéig mintegy százötven kódexváltozata maradt fenn.132 A kételkedés máig nem múlt el, egyes kutatók napjainkban is vitatják, hogy Marco Polo valóban járt 125 Marco Polo utazásai i. m. 121. skk. — A Rubruk és Marco Polo felfogása, nézőpontja közti különbségről 1. Sylvie Bazin-Tacchella: Les Mongols dans les récits de voyage de la seconde moitié du XIIIe siècle: démythification et utopie. In: En quête d'Utopies. Textes réunis par Claude Thomasset et Danièle James-Raoul. (Cultures et Civilisations Médiévales 29.) Paris 2005. 251-275. 126 Marco Polo utazásai i. m. 83. skk. 127 Uo. 135., 296. 128 Uo. 168. skk. 129 Uo. 184. skk. 130 A kőszén — uo. 190. 131 Uo. 339. 132 Vajda Endre: Bevezetés. In: Marco Polo utazásai i. m. 25-27. — A szöveg két középkori szerkesztésben maradt fenn: az első, a Marco által Pisai Rustichellónak diktált változat, két verzióban maradt fenn. A másik redakció sokkal teljesebb, tartalmazza nem csak Marco további visszaemlékezéseit, de apja és nagybátyja emlékeit is, 1. Richard, J.: Les récits i. m. 43-44.
