Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 279 tisztában volt Piano Carpini utazásának részleteivel,11 2 informálódott Hainault-i Balduintól, „aki járt erre",11 3 és beszélt domonkos barátokkal is, akik „a tatárok jövetele előtt" jártak Baskíriában — lehetséges, hogy Julianus barát utolsó expedíciójának valamely résztvevőjével.114 Munkamódszere egyszerű és világos: mindenről ott számolt be, ahol az adott ténnyel, dologgal, néppel először találkozott. „Miután tehát eltávoztunk Szudakból, harmadnapra tatárokra akadtunk; amint közibük léptem, tisztán láttam, hogy más világba érkeztem" — írta beszámolója első fejezetében, és rögtön az első találkozásnál részletesen ismertette e más világ mindennapi kellékeit: a tatárok jurtáit, szekereit, háztartásuk teljes felszerelését, viseletüket és ételeiket-italaikat. Útja során alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz: ette ételüket, itta italukat — a kumiszt is, amit egyébként a keresztények nem szoktak meginni — a szélsőséges időjárás miatt a tatároktól kapott ruhákat hordta. Aszkéta módon viselte a nehézségeket és kellemetlenségeket, bölcsen egyensúlyozott a birodalom számára ismeretlen és kiszámíthatatlan politikai útvesztőiben. Rubruk Willelmus barát nem hitt a mendemondákban: „Kérdezősködtem a szörnyetegek, illetőleg az emberi szörnyek felől, akikről Isidorus és Solinus tudósít. Azt mondották nekem, hogy sohasem láttak efféléket; módfelett csodálkoznánk is, ha igaz volna" — írta egy helyütt, s ez a felfogás jellemző volt egész munkájára.115 Több helyen pontosította, javította kora földrajzi ismereteit: megállapította a Kaszpi-tenger tó jellegét,11 6 elsőként azonosította az ókori Seres-t,11 7 a selyem országát Kínával, és nyugatiként ugyancsak elsőként ismertette a reinkarnáció buddhista tanát.11 8 Jelentése a magyar történettudomány számára azért is értékes forrás, mert gyakran írt a tatárok által elhurcolt, köztük élő magyarokról vagy más magyarországi népekről; legjobb tolmácsa is egy Magyarországon fogságba esett francia ötvösnek volt a fia.119 Amíg a Julianus-jelentéseken még átüt a tatárok keltette friss rettegés, a tatárjárás utáni utazók — noha egy percig sem érezték köztük magukat biztonságban — egyre természetesebben viszonyultak ehhez a minden ízében idegen, veszélyes néphez.12 0 Az európai nekibátorodást jelzi, hogy egyre több kereskedő 112 Batu udvaránál írja például: „Piano Carpini-beli Johannes fráter is járt már ugyan náluk, de ő ruhát váltott volt, hogy a pápa úr követe lévén, ki ne gúnyoltassék" — Wyngaert, A.\ Sinica Franciscana i. m. I. 213., Julianus barát i. m. 254. 113 Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 268., Julianus barát i. m. 312. 114 Wyngaert, A.\ Sinica Franciscana i. m. I. 220., Julianus barát i. m. 260. U5 Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 269., Julianus barát i. m. 313. 116 Lásd fentebb! 117 Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 236., Julianus barát i. m. 274. 118 „Kínából egy fiút hoztak ide, aki testének nagyságát tekintve nem volt még hároméves, de minden értelmi tevékenységre képesnek bizonyult. Ó magamagáról azt állította, hogy harmadszor öltött testet, ismerte a betűket és tudott írni" - Wyngaert, A.\ Sinica Franciscana i. m. I. 295., Julianus barát i. m. 342. 119 „párizsi eredetű ötvösmester, Willelmus nevű" — Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 253., Julianus barát i. m. 294.; „a mester felesége, egy lotharingiai ember lánya, Magyarországon született" — Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 278., Julianus barát i. m. 322.; „a kán egyik apai féltestvére fogta el Willelmust Magyarországon, egy bizonyos Belegrave [Gyulafehérvár] nevű városban" — Wyngaert, A.\ Sinica Franciscana i. m. I. 287., Julianus barát i. m. 332. 120 „S bár féltünk, hogy a tatárok vagy más népségek megölhetnek vagy örökös rabságra vethetnek" — írta Piano Carpini munkája élőbeszédében, 1. Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 26., Julianus barát i. in. 91.
