Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
278 CSUKOVITS ENIKŐ Piano Carpini fél évig tartó hazaútja Kijevtől kezdve szinte diadalmenetté vált: a lakosság és az érintett országok uralkodói egyaránt örömmel fogadták: tapasztalatairól, úgy tűnik, beszámolt IV Bélának is.10 7 1247 őszén érkezett vissza Lyonba, a pápai udvarba, majd felkereste a keresztes hadjáratra készülő IX. Lajos francia királyt.10 8 Lajos feltehetőleg alaposan kikérdezte Piano Carpinit, a tőle szerzett információkra ugyanis hamarosan a gyakorlatban is szüksége volt. 1248 augusztusában seregével együtt behajózott Aigues-Mortes kikötőjében, hogy a Szentföldre utazzon, s novemberben Ciprus szigetén már mongol követekkel tárgyalt.109 A követek szövetséget ajánlottak Lajos királynak: támadást indítanak Bagdad ellen, miközben ő partra száll Egyiptomban. A diplomáciai kapcsolatfelvétel ugyan nem járt kézzelfogható eredménnyel, hatására azonban útra kelt Belső-Ázsia felé a középkor egyik legjelentősebb utazója és útleírója, a IX. Lajos francia király kíséretéhez tartozó Rubruk Willelmus ferences barát. Rubruk Lajos király követétől úgy értesült, hogy az egyik tatár vezér, Szartach felvette a kereszténységet, és híreket hallott a tatárok által elhurcolt — feltehetőleg magyarországi, vélhetőleg az erdélyi Radnáról származó — németek kolóniájáról is. Utazásának célja kettős volt: térítő munkát folytatni a tatárok között, és felkutatni a történelem által Belső-Ázsiába sodort németeket. 1253 áprilisában kelt útra a Szentföldről királya Szartach vezérhez intézett ajánlólevelével. Konstantinápolyból hajóval átkelt a Fekete-tengeren, eljutott Szartachhoz (aki nem volt keresztény), majd tőle apjához, Batuhoz, végül Möngke nagykán udvarába. Közel fél évig Möngke vándorló udvarával tartott, 1254 áprilisában vele együtt ért a birodalom fővárosába, Karakorumba. Júliusban indult haza, tarsolyában a nagykán levelével, és Elő-Ázsián át 1255 júniusában ért Ciprusra. Királya ekkorra már hazatért Franciaországba, s mivel a ferences generális nem engedte, hogy Rubruk hazautazzon jelentéstételre, utazásáról és az út során tapasztaltakról írásban számolt be Lajosnak.110 Rubruk Willelmus — aki a király közbenjárására végül mégis elutazhatott Párizsba — minden elődjénél hosszabban, részletesebben és pontosabban számolt be keleti utazásáról. Míg Piano Carpini tematikusan rendszerezve foglalta össze frissen szerzett ismereteit, Rubruk egyszerű kronologikus rendben leírta mindazt, amit látott, tapasztalt, hallott, gyakran kiegészítve mindezt saját gondolataival, következtetéseivel. Láthatólag nem készületlenül vágott neki a keletre vezető útnak: jelentésében többször hivatkozik Sevillai Szent Izidor munkájára,111 107 Julianus barát i. m. 50. 108 1248-ban a dalmáciai Antivari érseke lett, ott halt meg 1252-ben, 1. Julianus barát i. m. 411. 109 Jacques Le Goff: Saint Louis. Gallimard, Paris 1996. 552-555. 110 Hét középkori kéziratban fennmaradt művének legjobb kiadását 1. Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 164-339., magyar fordítását 1. Julianus barát i. m. 201-380. 111 Például a Kaszpi-tengernél — amelyet helyben Sircan-tengernek neveztek — említi, hogy Izidor Kaszpi-tengernek nevezi, de pontosítja is az ott olvasottakat: „nem igaz, amit Isidorus mond, hogy az óceán egy öble, mert sehol sem érinti a tengert, hanem mindenfelől szárazföld övezi" Wyngaert, A.: Sinica Franciscana i. m. I. 211., Julianus barát i. m. 251.
