Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)

A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 263 tés, valamint a tartalom- és irodalomjegyzék, a második kötet kozmológiai tár­gyú (a világegyetem szerkezete, légköri jelenségek, meteorológia, naptári szá­mítások). A földrajzi ismeretek négy kötetet töltöttek meg (3-6. könyv), ezt kö­vette egy antropológiai (7. könyv), négy zoológiai (8-11.), majd nyolc botanikai kötet (12-19.). A különféle orvosságokról írta a 20-32. kötetet, végül az utolsó öt kötet tartalmazza az ásványtan korabeli ismeretanyagát. Plinius földrajza Sztrabónéhoz hasonlóan Hispániával indul. „Legelőbb beszéljünk Európáról, mely az összes nemzetek felett győzedelmeskedő római nép tápláló anyja és a földkerekség legszebb része" — kezdte leírását.3 4 Hispánia után Itália leírása következik, utána előbb a keleti provinciák (Istria, Illiricum, Noricum, Pannónia, Macedonia, a görög szigetek stb.), majd a nyugati tartományok (Germania, Bri­tannia, Gallia) kerülnek sorra. Forrásait Sztrabónhoz hasonlóan igyekezett kri­tikával kezelni,35 hihetetlen leírásokat, történeteket azonban nála is szép szám­mal olvashatunk.3 6 Ptolemaiosz Klaudiosz, a hellenisztikus-kor görög természettudományá­nak egyik legkiemelkedőbb képviselője, aki csillagászként, matematikusként és földrajztudósként egyaránt maradandót alkotott, egy évszázaddal később fej­tette ki tudományos működését. Nyolc könyvből álló Geografiké hüfegészisz, vagyis Bevezetés a földábrázolásba című műve, amely utóbb latin fordításban Geographia címen vált ismertté, óriási hatást gyakorolt a földrajzi gondolko­dásra. A szerző átlagot messze meghaladó csillagászati és matematikai ismere­teire alapozott munka három részből áll. Az első könyv általános elméleti fejte­getéseket tartalmaz a geográfia feladatáról. A második rész (2-7. könyv) az ókorban ismert világ leírásával foglalkozik: mintegy 8100 nevezetes földrajzi hely (városok, folyók, hegyek stb.) szélességi és hosszúsági adatait tartalmazza, olyan csoportosításban, hogy a róluk készítendő térkép megrajzolását segítse. Világtérképe a Kanári-szigetektől Kínáig, délen Afrika csücskéig terjed, de szá­mos területet egyszerűen „ismeretlen föld" megjelöléssel tüntettek föl rajta. A harmadik rész (8. könyv) a mű mellékleteként rajzolt 26 résztérképhez ad rö­vid, szöveges magyarázatokat. Ebben a — latin kiadásban registrumnak neve­zett — részben nem csupán a Föld lakott területeiről, de a tengerekről, folyók­ról, szelekről vagy a barbárok szokásairól is szó esett; az utolsó fejezet tárgya a szicíliai tűzhányó, az Etna volt.37 A Geographia tulajdonképpen nem mai értelemben vett földrajz: nem geo­gráfiai leírást nyújt, hanem „csupán" az akkor ismert világ fontos pontjainak 34 Plinius Secundus, C.: A természet históriája i. m. 119. 35 „ [...] nem ragaszkodom kizárólagosan egyes szerzők munkájához, hanem a szerzőket oly mértékben veszem igénybe, amilyenben bizonyos fejezetek megírásához az ő adataik látszanak a leghiteltérdemlőbbeknek, annál is inkább, mert általában majdnem mindegyik azokat a vidékeket írta le pontosan, amelyeket bejárt" - uo. 117. 36 „A trogloditák barlangokat vájnak ki és ezekben laknak, táplálékuk kígyóhús, hangjuk nin­csen, hanem csak sziszegnek, és beszédre teljesen képtelenek. A garamiták nem ismerik a házasság intézményét, közösségben élnek együtt az asszonyokkal. A gamphasantesek csupaszok, nem hábo­rúskodnak és elkerülik az idegeneket. Azt mondják, hogy a blemmyusoknak nincs fejük, és hogy a szájuk és az orruk a hasukon van" — uo. 145. (Pomponius Mela után). 37 Az általam olvasott ősnyomtatványt 1. Ptolemaeus: Cosmographia. De locis et mirabilibus mundi. Roma 1490.

Next

/
Thumbnails
Contents