Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
TANULMÁNYOK Csukovits Enikő A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN (Az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)* Odüsszeusz és Nagy Sándor: a nyughatatlan, csavaros eszű ithakai király, és a világhódító makedón uralkodó — a nyugati kultúra számára több mint két évezrede a világ megismerésének név szerint ismert, emblematikus alakjai, akik az utazó kétféle alaptípusát testesítették meg. Odüsszeusz, a görög mitológia leleményes hőse döntő szerepet játszott a trójai háborúban, majd a város elfoglalása után tíz évig bolyongott, mielőtt sikerült hazatérnie.1 A hosszú ideig tartó hazatérés Odüsszeusz megváltoztathatatlan sorsa volt, a közben átélt élmények azonban részben olthatatlan kíváncsiságából fakadtak. Karakterét meghatározó tudásvágyát talán legjobban az példázza, ahogy a veszély ellenére minden áron hallani akarta a szirének énekét. Hogy ezt megtehesse, társaival kiköttette magát hajója árbocához; nem véletlen, hogy az árbochoz kötött Odüsszeusz és a szirének történetét az ókori görög vázáktól kezdve oly sokszor ábrázolták.2 Bolyongásai közben bejárta az Egei- és a Földközi-tenger térségét, utazásainak helyszíneit Kis-Azsiától a Gibraltári-szorosig helyi hagyományok sora próbálta lokalizálni. Az irodalom, mitológia és valóság ködös határán hajózó Odüsszeusztól eltérően Nagy Sándor, azaz III. Alexandrosz jól ismert, hús-vér alakja a görög történelemnek. Krisztus előtt 336-ban vette át a hatalmat Makedóniában, és alig tizenkét év alatt elfoglalta Kis-Azsiát, Szíriát, Egyiptomot, Perzsiát, bevonult Indiába, és megkezdte egy homogenizált hellenisztikus világbirodalom kiépítését. A hagyomány szerint Odüsszeusz vonakodva indult a trójai háborúba — amelynek aztán agyafúrt ötleteivel vált mégis meghatározó alakjává —, Nagy Sándor esetében szó sem volt vonakodásról, sok ezer kilométeres, fáradságos utazásainak egyetlen célja volt: a hódítás. Hadjáratai azonban a tudományra is termékenyítőleg hatottak: a görögök által ismert világ geográfiai határai jelentősen kitágultak, ismereteik gyarapodtak, s az új ismeretekről térképek, földrajzi művek készültek.3 * A tanulmány a BO/000627/006 számú Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült. 1 Életéről Homérosz klasszikus munkáin — Iliász, Odüsszeia — kívül 1. Robert Graues: A görög mítoszok I-n. Bp. 1981. II. 405-553. 2 A téma ókori ábrázolásait 1. Bemard Andreas: Odysseus. Mythos und Erinnerung. Mainz 2000. 117-128. sz. képek. Középkori ábrázolását 1. például 14. századi illuminált kéziratban: Biblio-thèque Nationale Française (=BnF), Manuscrits, français 782. fol. 197. 3 Nagy Sándor életére, tevékenységére jól használható áttekintés, válogatott forrásokkal, gazdag bibliográfiával, lexikon-része a kor geográfiáját is áttekinti: Alexandre le Grand. Histoire et dictionnaire. (Bouquins) Paris 2004.
