Századok – 2010

KISEBB CIKKEK - Soós László: A kecskeméti állami „Miklós" szőlőtelep feladatköre alapításának első éveiben

KISEBB CIKKEK 205 Kék fajok: Budai nemes kadarka, Ludtalpú kadarka, Török ka­darka, Kéknyelű, Ködös kék, Sárfekete, Kék gohér, Purcsin, Klein schwarz. Honosított fajok: Fehér fajták: Olasz rizling. Sylváni zöld, Fehér burgundi, Sauvi­gnon. Semillon, Chasselas blanc, Muscatlünel, Rajnai rizling, Sylvani piros, Zirfandli, Trami­ni, Veltelini zöld és piros. Kék fajok: Portugisi (Oportó) Caber­net, Müllerrebe, Szentlőrinc, Gamay (Nagyburgundi), Kleoner, Aramon, Merlot, Pineau noir, Teinturier Melon"33 Az egyes borvidékek jellegét meg­határozó szőlőfajták hosszútávú meg­mentésére két lehetőség kínálkozott. Ne­vezetesen: ezeket az alanyokat vagy immúnis homoktalajú parcellákba ülte­tik, vagy a filoxérának ellenálló ameri­kai fajták oltóvesszejeként használják. A hegyvidéki borvidékek részére természe­tesen csak az utóbbi eljárás biztosíthatta az újratelepítésekhez szükséges gyöke­res szőlővesszőket. Ezért a kecskeméti­re, mint a legnagyobb kísérleti telepre hárult az a feladat, hogy az Ameriká­ból hozatott fajták szaporításával ill. oltásával a telepítéshez szükséges vesszők jelentős részét biztosítsa. A fenti cél érdekében a minisztérium 1885 tavaszán közel 2,5 millió sima szőlővesszőt hozatott Amerikából, amelyek nagyobbik része — közel két­millió darab — a kecskeméti telepen került elültetésre.3 4 Az amerikai sző­lők tervezett, szinte nagyüzemi oltásá­hoz a minisztérium hazai termelőktől 1885 tavaszán 762 ezer, 1886 tavaszán pedig további 1,2 millió darab, több mint 200 fajtához tartozó sima szőlő­vesszőt vásárolt.3 5 A szőlők oltásának folyamatossága érdekében a minisztérium meghívta ha­zánkba S. Comy francia feltalálót, aki az általa készített oltógépről 1885. április 8. és május 19. között előadásokat, illet­ve Kecskeméten — a már korábban be­szerzett gépének egy példányán — gya­korlati bemutatókat tartott.3 6 Kori­tsánszky János elismerte ugyan a gép használhatóságát, de tekintettel arra, hogy ezt a munkát 15-16 éves fiúkkal gazdaságosabban el tudta végeztetni, további oltógép beszerzését nem java­solta. Az amerikai szőlővesszők előállí­tása és oltása, valamint az ehhez szük­séges fajtaválaszték biztosítása mellett a kecskeméti telep másik nagy feladat­körét a homoki szőlőtermesztés meg­honosítása képezte. Az 1882. dec. 17-én a földművelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter által összehívott „Phylloxera enquete" résztvevői ho­moki telepítésre 19 szőlőfajtát javasol­tak. Később a kecskeméti kísérleti te­lep felügyelő bizottsága — a miniszté­riummal egyetértésben — a fenti hatá­rozatot megváltoztatta és Kecskemé­ten, a homoktalajú ültetvények kiszol-33 Közgazdasági Értesítő, Budapest, 1885. szeptember 10. 37. sz. Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése 1882-1884. évi működé­séről. 34 MOL K 168 1885-5-4627 Az Országos Philloxera Kísérleti Állomás számadása az ame­rikai szőlővesszőkről. 1885. október 12. 35 Közgazdasági Értesítő, Budapest, 1887. szeptember 8. 36. sz. Koritsánszky Jánosnak, a Kecskeméti M. Kir. Állami „Miklós" Szőlőtelep vezetőjének jelentése a telep 1886. évi működésé­ről. 36 MOL K 168 1885-5-14981 Korinszky Vik­tor borászati szaktanár jelentése S. Comy magyar­országi körútjáról. Budapest, 1885. június 10.

Next

/
Thumbnails
Contents