Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai
A BUDAPESTI AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG ÉS MINDSZENTY BÍBOROS 1971-BEN 159 Mindszenty végül 1971. szeptember 28-án hagyta el a budapesti amerikai nagykövetséget. Az emlékiratokban tényszerűen rögzítette ennek menetét, azokat az eseményeket azonban, ahogyan VI. Pál pápa fogadta őt, valószínűleg utólag átértelmezte.7 2 A római szinódus megfelelő hátteret teremtett a sajtó számára, felfokozott érdeklődést keltett Mindszenty érkezése iránt. A L'Osservatore Romano vezércikkben méltatta őt, ebben visszaköszönnek a bíboros június 28-i, a pápához intézett levelének egyes bekezdései.73 A római fogadtatás sajtóvisszhangjáról a római nagykövetség részletes jelentést készített.7 4 Ugyanakkor a bíboros nem szólalhatott meg a szinódus nyilvánossága előtt. Mindszenty — mint föntebb említettük —, október 19-én tiltakozott Jean Villot bíboros államtitkárnál, és készült Bécsbe.75 Október 23-án — az egybeesés a magyar forradalom évfordulójával nem volt szándékos — reggel VI. Pál pápa magánkápolnájában együtt koncelebrált vele, amint ezt az emlékiratokban is olvashatjuk.7 6 Itt hangzottak el VI. Pál pápa emlékezetes szavai, amelyek pontos értelmezése máig vita tárgya.7 7 Mondta-e a pápa Mindszentynek, hogy A Vatikán keleti politikája i. m. 114-116. - A bíborosnak a kiutazás dátuma körüli tétovázását Adriányi — talán Grósz Károly PB-jelentése nyomán (Mindszenty és a hatalom i. m. 174-176.) — Zágon feltételezett Rómába repülésével és másnapi visszaérkezésével indokolja meg: eszerint ő hozta volna magával a pápa döntését. Zágon azonban csak a bécsi nunciatúráig ment, telefonon kapott utasítást, és táviratban tervezték megkapni a pápa-levelet, amelyet feltehetően magával hozott, amikor visszatért Budapestre, Id. „His Eminence Files" i. m. 252-254. '2 Tanulmányunk végén a fénykép és a szemtanú elbeszélése alapján megpróbáljuk a lehetséges mértékig hitelesen rekonstruálni ezeket az eseményeket. 73 L'Osservatore Romano, 1971. szeptember 29. - Szövegét ld. Somorjai A.: Ami az emlékiratokból i. m. 123-125. 74 Bényi József római nagykövet jelentését ld. Mindszenty és a hatalom i. m. XXXVII. sz. irat, 182-186. - Bényi propagandakampánynak minősítette a cikkeket. Mészáros István is arra a megállapításra jut, hogy a „hatalom képviselői »a legdiszkrétebb megoldást« várták volna el a Vatikántól. Nem így történt", ld. Mészáros /.: Mindszenty és az „Ostpolitik" i. m. 195-196. 75 Mészáros István ezzel kapcsolatban így ír: „A római ősz 26 napja alatt [...] készült már Bécsbe [...] Ügy, ahogyan ezt először 1967. május 7-én, majd azóta többször is kifejezte vatikáni tárgyalópartnereinek, amit azok nem utasítottak vissza. Igaz, nem is erősítették meg." Továbbá: „A vatikáni küldöttek [...] annak idején s azóta sem tájékoztatták sem vatikáni feletteseiket, sem a magyar felet a bécsi letelepedési szándékról. Azok erről 1971 októberéig semmit sem tudtak, hiszen a tárgyalásokról készített jelentéseikben mindig csakis vatikáni lakóhelyről esett szó", ld. Mészáros /.. Mindszenty és az „Ostpolitik" i. m. 198. - Mészáros nem adja meg forrását, honnan véli azt tudni, hogy a vatikáni küldöttek nem tájékoztatták volna feletteseiket erről a fontos körülményről. Ugyanakkor jogos az észrevétele, hogy a magyar fél a hivatalos tárgyalások során nem értesült a bíboros bécsi letelepedése szándékának küszöbönálló megvalósulásáról, s ezzel magyarázza, hogy az osztrák külügyi szervek sem kaptak erről időben információt. Miklós Imre ilyen összefüggésben tárgyalt október 14-16-án Rómában, miközben Mindszenty a Vatikánban a Szent János-torony lakója volt. A Vatikán azonban megvédte a bíboros bécsi letelepedésének szándékát, bizonyára azért, mert ez jobb megoldásnak látszott, mintha Rómában marad. 76 Az október 23-i búcsúmise helyszínét Adriányi tévesen a Szixtusz-kápolnába helyezi, ld. Adriányi G.: A Vatikán keleti politikája i. m. 120. A pápai magánkápolna ebben az időben, az ún. Matild-kápolna volt, az Apostoli Palota második loggiáján. Utóbb a Redemptoris Mater kápolna nevet nyerte el. 77 Németh László: VI. Pál és Mindszenty József, in: Vigilia 1998. 63. 247-252; Adriányi Gábor: A prímási szék megüresedetté nyilvánítása 1974-ben. Vigilia, 1998. 63. sz. 425-428. - Adriányi a Vatikán keleti politikájáról szóló könyvében Mindszenty bíboros emlékiratai alapján idézi és elemzi a pápa latinul elhangzott búcsúszavait, majd bírálóan említi, miszerint Agostino Casaroli a saját em-
