Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai

152 SOMORJAI ÁDÁM - ZINNER TIBOR Ezt követi a nagykövetség elhagyásának története. Mindszenty az emlék­iratokban az amerikaiak sürgetésének tulajdonítja,4 0 és a maga részéről szám­kivetésként élte meg.4 1 1971. április 16-án Péter Jánost fogadta a pápa. Erre jelenleg egyetlen forrá­sunk van, a magyar külügyminiszter saját beszámolója, amelyet az MSZMP Politi­kai Bizottságának készített. A szakirodalomban természetesen sűrűn idézik, ám véleményünk szerint nem kellő kritikával, hiszen ez szükségképpen egyoldalú for­rás, mégha egy fontos résztvevő tollából is származik. Egyelőre azonban nem lehet minden szempontból ellenőrizni hitelességét.4 2 A kutatás egyik sarkalatos pontja az 1971. június 25-28-i Cheli-Zágon lá­togatás a bíborosnál,4 3 amelyről Möns. Zágon Pro Memóriát készített. Az egyik kérdés ennek „érvényessége". A bíboros egyfelől fontosnak tar­totta megjegyezni emlékirataiban, hogy — mint már említettük — a felszólítás ellenére sem óhajtotta aláírni. Másfelől azonban utólag, amikor a Pro Memoria 3. és 4. pontját vitatta, mégis úgy hivatkozott rá, mintha az a felekre kötelező jegyzőkönyv lett volna.44 így pl. már idéztük föntebb az emlékiratok egyik erre utaló, zárójeles mondatát: „(és ez a kijelentésem jegyzőkönyvbe került)", vagy ugyanígy valamivel alább: „Később kijelentette és a jegyzőkönyvbe is bevezet­te". A tárgyalásról készült emlékeztető aláírásának elutasítása az emlékiratban 40 1967-ben a bíboros tiltakozni akart az amerikai kormány azon szándéka ellen, hogy buda­pesti képviseletének nagykövetségi rangra emelésével mintegy felértékelje a szerinte illegitim Ká­dár-kormányt, ezért arra gondolt, hogy elhagyja a nagykövetség épületét, és a magyar rendőrség ke­zére adja magát. Adriányi emiatt közvetlen kapcsolatot lát 1967 és 1971 között, arra utalva, hogy négy évvel később is az amerikaiak politikai gyengesége volt a távozás oka. Lényeges különbség azonban, hogy az 1967 őszén Budapestre érkező Martin J. Hillenbrand nagykövet még egyáltalán nem tett egyoldalú gesztusokat a magyar félnek. Csupán utóda, Alfred Puhán kapott olyan felsőbb utasításokat, amelyek nélkül minden budapesti párt- vagy kormányszándék meghiúsult volna, ld. Adriányi G.: A Vatikán keleti politikája i. m. 83. Vitatható az is, hogy König bíboros 1967. október 17-i budapesti villámlátogatását lehet-e a Péter János-féle, 1971. április 16-i vatikáni látogatás mint­egy közvetlen előzményének tételezni. 41 Mindszenty J.: Emlékirataim i. m. 471. (fejezetcím), továbbá i. h. 479. 483. 485. 489. 497. Ad­riányi Gábor a „Mindszenty száműzetése (1971)" kifejezést használja: Adriányi G.: A Vatikán keleti politikája i. m. 79, csakúgy, mint Csonka Emil, saját könyvének címében, Hetényi Varga Károly, Mé­száros Tibor napi jegyzeteinek könyvcímében, továbbá Balogh Margit, monográfiájának egyik feje­zetcímeként, ld. Balogh M.: Mindszenty Józsefi, m. 318. - A száműzetés szó kétségkívül igen erős ki­fejezés, és használata nem fejezi ki azt a tényt, hogy a bíboros elnyúló tartózkodása a budapesti ame­rikai nagykövetségen nem volt normális állapot. Elteijedésének nyilván az a fő oka, hogy maga Mindszenty is használja ezt a szót, például 1971. június 28-án kelt, VI. Pál pápához írott fontos leve­lében, melynek részletét közli emlékirataiban is, ld. Mindszenty J.: Emlékirataim i. m. 476., így egyértelműnek tekinthető, hogy külföldre kerülését semmiképp sem szabadulásként élte meg. 42 A kihallgatás teljes és pontos rekonstrukciójára nyilván csak akkor lesz lehetőség, ha az er­ről szóló vatikáni dokumentumok is kutathatóvá válnak. - A kihallgatásról beszámoló közvetett for­rásnak tekinthető az, amit erről Péter János külügyminiszter 1971. május 13-án Alfred Puhán ame­rikai nagykövetnek mondott, ld. utóbbi jelentését és táviratát a Péter Jánosnál tett látogatásáról: „His Eminence Files" i. m. 65-70. Ld. alább, 4. sz. dokumentum. 43 Möns. Zágon már május 23-án úgy tudta, hogy rá hárul a feladat, kihozni a bíborost a követ­ségről, ld. Möns. Kada Lajoshoz írt levelét, közli: Adriányi G.: A Vatikán keleti politikája i. m. 88-89. 44 Mészáros István is úgy látja, hogy „a tárgyalás végén nem készült semmiféle, hivatalosan aláírt, a feleket kötelező irat", ld. Mészáros /.: Mindszenty és az „Ostpolitik" i. m. 150. - Ugyanitt azonban később mégis úgy érvel, hogy a Pro Memoria az egyik felet kötelezte - nevezetesen az Apos­toli Szentszéket -, de a másik felet, Mindszenty bíborost nem.

Next

/
Thumbnails
Contents