Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
EGY FIRENZEI KÖVETJÁRÁS MAGYARORSZÁGON 1479 volt.16 4 A vendéglőkben természetesen enni is tudtak. A Pianoro-Firenzuola szakaszon Cavarennoban megállva — a vendéglős neve Gentilino volt — Rinaldo degli Albizi a Scala nevű osteriában evett, és a lovakat is itt látták el, de a követ aznap már Firenzuolában, a Coronah&n aludt. A beszámolóból kiderül, hogy nem kértek pénzt az ellátás fejében.165 Valvasonban egy család vendégszeretetét élvezték.1 6 " A lovak istállózásáról csak egy alkalommal olvashatunk. Amikor Margherából áthozatták az állatokat, azok a Cavallettoban kaptak elhelyezést és ellátást.1 6 ' Máskor minden bizonnyal a követek szálláshelyénél istállóztaták a lovakat. Rinaldo degli Albizi megemlítette, hogy Nagybajomban nem csak őket látták vendégül, hanem a lovakat is ellátták a háziak költségére.i r 'h Az említett Cavarennoban is hasonló metódus alapján kaptak élelmet: a követek ebédet, az állatok takarmányt.1 "3 A követek megfigyelései17 0 A követeknek minden olyan eseményről és dologról is be kellett számolniuk, amit az utazás alatt érdekesnek vagy fontosnak találtak. Rinaldo degli Albizi bejegyzéseiben erre is találunk példákat. Érthető, hogy ezek az apró hírek és megjegyzések fontosak voltak, hiszen arra gondoltak, hogy a következő firenzei csapatnak megkönnyítsék az utazását. A legfontosabbnak a szállást tartották, ezért nem meglepő, amikor Ausztriában rendszeresen megemlítették, hogy hol találhatók szállásra alkalmas települések.17 1 Érthető módon arról sem feledkeztek meg, hogy megemlítsék: kinek a birtokában vagy fennhatósága alatt áll az adott település. Ezek a bejegyzések akkor kezdődnek csak, amikor Friulit érintve, elhagyták Itáliát.1 '2 Érdekesek azok a megjegyzések is, melyeket a Szlavóniában használt nyelvekről és így értelemszerűen az itt élő népekről írt. Tudomása szerint ezek: magyarok, németek, szlávok, vlahok (a nyelvük olyan, mint a római), rácok (nyelvük olyan, mint a szlávoké), franciák, csehek (nyelvük olyan, mint a szlávoké), lengyelek (nyelvük olyan, mint a szlávoké), görögök. Ezek mind településekkel rendelkeznek. Rajtuk kívül még olyanok is élnek itt, akiknek nincsenek falvaik. Ezek: a tatárok, kunok (akik olyanok, mint a tatárok), jászok, örmények, egyiptomiak. (így nevezték ekkor Magyarországon a cigányokat.) Ez utóbbiakat firenzei nyelven ussinak hívják.17 3 Élelmet Conselva: Croce. Ferrara: Campana. San Giorgio: Agnolo. Pianoro: Campana. Cavrenno: Scala (itt nem aludtak, csak ettek). Firenzuola: Corona, 1. uo. 591-601. - Kivétel Artegnia és Uccellatoio, ahol nem adja meg a szálláshely nevét, 1. uo. 591., 601. 164 Uo. 600. 165 Uo. 601. 166 „Signori di Cuccagna, Iacopo et altri suoi cugini" - uo. 592. 167 Uo. 567. 168 Uo. 590. 169 Uo. 601. 170 A részletes felsorolás az adattárban található. 171 Itáliában a VfoWi-Pianoro szakaszon említi csak meg, hogy vannak szálláshelyek, 1. Commissioni 564. Az adattárban jelzem a helyiségeket és a birtokosokat. 1,3 Usso = zingaro, 1. Salvalore Battaglia: Grande dizionario della linqua italiana. Torino 2002. XXI. 595. - Erre Rinaldo degli Albizitól hoznak példát: „El re ha tardato la venuta qui perché
