Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
1466 E. KOVÁCS PÉTER Tatán tehát a temesi ispán és a váradi püspök foglalkozott a két követtel, akikkel a békéről tárgyaltak és arról, hogy a császár nem akar pénzt tőlük, ahogy ezt a Sant'Antonio apátjával és mások által is üzente, hanem küldjenek fát minden alkalommal, amikor a török ellen vonul, és gályákat, hogy meg lehessen akadályozni az átkelésüket. Erre évente csak egyszer kerülne sor. Amikor pedig nagy sereget küldene a török ellen, a tengeren segítsék a hadjáratot. Másnap a követek szállásán újból megjelentek Zsigmond képviselői. Ozorai Pipó és Giovanni Melanesi di Prato előadták a császár elképzelését, miszerint Firenze és Velence kössön békét Milánóval. A firenzei követek erre csak azt tudták válaszolni, hogy erre nincsen felhatalmazásuk, de a felvetésről egyaránt beszámolnak Firenzében és Velencében is.61 A tárgyalások szünetében a követek minden információt megpróbáltak összegyűjteni. Fontosnak tartották megemlíteni, hogy megérkezett Milánóból Brunoro della Scala, aki minden bizonnyal számos dologról beszámol majd Zsigmondnak. Azt is hallották: a rác despota arra biztatta Zsigmondot, hogy függessze fel a háborút Velencével, de a bárók ezzel nem értettek egyet, hiszen a milánói herceggel szövetségesek, ellenben Ozorai Pipó és Giovanni Melanesi di Prato támogatták a béke ötletét.M Ezen a napon érkezett a hír Tatára, hogy meghalt Csáki Miklós erdélyi vajda.6 3 A követek szerint a hír hallatán Zsigmond lemondta a nürnbergi utat, és Erdélybe készül, a török ellen. Megbízta Ozorai Pipót, hogy mielőtt ő elindulna, 20 ezer lovassal vonuljon délre.6 4 A firenzei követeket május 12-én is fogadták a királyi tanácsban, ahol Ozorai Pipótól írásban is kezükbe kapták a császári akaratot, amit lemásolhattak. Szóban csak annyit mondott Zsigmond, hogy mindig is lojális volt Firenzéhez, és hasonlóan gondolkodnak a bárók, a prelátusok és mások is. így nyilatkozott a temesi ispán és a váradi püspök is, akik szintén jelen voltak a tárgyaláson.1 " A Gatalóci Mátyás zágrábi prépost és alkancellár által írt, május 11-re datált, már említett levélben a király kijelentette, hogy örömmel köt békét Velencével. A feltételek között szerepelt, hogy a Köztársaság minden évben, amikor Zsigmond a török ellen küldi seregeit, gályáival akadályozza meg, hogy az ellenség át tudjon kelni Anatóliából Romániába (azaz a Balkánra), vagy vissza. Szükség esetén akár a Dunához is küldjenek neki segítséget. Ha meg tudnak egyezni a békében, akkor befejeződnének a tárgyalások Budán — vagy egy ahhoz közeli helyen — Zsigmond előtt, vagy esetleges távolléte esetén, a bárók és a főpapok jelenlétében. Az ratifikálásra Velencének teljes felhatalmazással rendelkező követséget kellene a császárhoz küldenie. Zsigmond csak abban az esetben kötné meg a békét Velencével, ha Itáliában Milánó, Firenze és Velence is hasonlóképpen tenne, és mindezt Filippo Maria Visconti milánói herceg is elfo-61 Uo. 586. 62 A szerb despota ekkor Lazarevics István volt, de azt gondolom, inkább Brankovics Györgyre vonatkozik a megállapítás. 63 Egy 1426. máj. 8-án kiadott oklevél szerint, ezen a napon már nem élt, 1. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. Bp. 1996. I. 14. 64 Commissioni 586. 65 A szövegben az áll: „sempre voile bene a'Fiorentini". Ez szó szerint azt jelenti, hogy 'mindig nagyon akarja a firenzeieket'.
