Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
EGY FIRENZEI KÖVETJÁRÁS MAGYARORSZÁGON 1467 gadná. Ha mindezt elutasítaná, Zsigmond sem köt békét a Köztársasággal. Abban az esetben, ha a háborúskodás folytatódna, a császár közvetítene Milánó, Velence és Firenze között, és hasonló helyzetben ugyan ezt várja el Firenzétől is Zsigmond és a Köztársaság viszonylatában is.6 6 Zsigmond és Milánó Nem várt epizód lehetett, amikor május 13-án megjelent Tatán Bartolomeo Mosca di Genova milánói követ.'" Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy Zsigmond, ha finoman is, azonnal hazaküldte Rinaldo degli Albizit és Nello di Giulianot. A piszkos munkát a temesi ispánnak és a váradi püspöknek kellett elvégeznie, és azt gondolom, az sem enyhítette a dolgot, hogy Zsigmond és Ozorai Pipó is roppant udvarias volt velük. A császár levelet írt Ciliéi Hermann szlavón bánnak is, hogy a két követ biztonságáról azok Itáliába érkezéséig gondoskodjon.68 Zsigmond Ciliéi két familiárisát is melléjük rendelte, de Ozorai is adott egy embert melléjük, és meghívta őket Székesfehérvárra és Ozorára. Talán ekkor ajánlhatta fel Rinaldo degli Albizinek, hogy fiát, Giovannit, küldje hozzá.6 9 A hirtelen elhatározásnak nem csak az volt az oka, hogy Zsigmond erős hátfájással küszködött, vagy hogy a nürnbergi birodalmi gyűlésre készül — ahogy mindez egy Frankfurtba küldött levelébél kiderül"' —, hanem az, hogy a császárt sokkal szorosabb érdek fűzte Milánóhoz, mint Firenzéhez. Zsigmond folyamatosan tájékoztatta Milánót a firenzei követeknek adott válaszáról és a tárgyalásokról. Ez azért sem meglepő, mert a császár és Filippo Maria Visconti herceg viszonya az 1420-as évek közepére alapvetően megváltozott, hiszen Milánónak Velence ellenében erős szövetségesre lett volna szüksége, és erre a szerepre a magyar király roppant alkalmasnak tűnt. A herceg és a Köztársaság között a háború hivatalosan csak 1426. március 3-án kezdődött el, de Milánó már 1425-ben azon fáradozott, hogy elérje: Zsigmond küldjön katonákat Itáliába, Velence ellen.71 A herceg semmit nem bízott a véletlenre, nem csak a császárt, hanem a magyar politikai elit más vezetőit is megpróbálta Milánó oldalára állítani. Ciliéi Hermannal rendszeresen levelezett és ajándékokkal is kedveskedett neki."1 Filippo Maria Viscontit minden bizonnyal 66 Commissioni 587-588. 67 Uo. 588. - A milánói követ feltehetőleg egy kisebb vásárlás fejében, 9 firenzei aranyforintnyi kölcsönt vett fel a Melanesi fivérek budai társaságától, 1. Arany K.\ Siker és kudarc i. m. 958. 68 Commissioni 589. 69 Uo. 595. - Giovanni ekkor 15 éves volt. Commissioni di Rinaldo degli Albizi per il comune di Firenze dal MCCCXCIX al MCCCCXXXIII. Volume Terzo (1426-1433). Firenze 1873. (Documenti di Storia Italiana Publicati. A cura della R. Deputazione sugli Studi di Sroria Patria per le provincie di Toscana, dell'Umbria e delle Marche. Tomo III.) 641. (a továbbiakban: Commissioni III). 70 Tata, 1426. máj. 15.: her zum Tottas, do vielen wir in krankheit mit namen die sciatica des ruckes - DRTA/8 460-461. (Zsigmond levele Frankfurt városához). 71 Fossati, M. - Ceresatto, A.: Dai Visconti agli Sforza i. m. 589-590. 72 Milánó, 1425. júl. 13.: A milánói herceg levele Ciliéi Hermann szlavón bánhoz. Kutyákat küldött neki. - Gli atti cancellereschi Viscontei. Parte seconda. Carteggio extra dominium. A cura di Giovanni Vittani. Milano 1929. (Inventari e registri del R. Archivio di Stato in Milano. Volome II. Parte II.) 11. sz. (a továbbiakban: Carteggio).