Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
1462 E. KOVÁCS PÉTER herceg fiainak a kormányzója (V Frigyes, VI. Albert, II. Ernő), valamint számos birodalmi város követei, bárók, grófok, katonák, nemesek és doktorok.3 4 A követek az ő jelenlétükben — Zsigmond kívánsága értelmében — állva adták elő mondandójukat, mindazt, amivel Firenzében és Velencében megbízták őket. A császár és a főurak is álltak a kihallgatás alatt, amit a firenzei követek furcsának tarthattak, hiszen feljegyezték.3 5 A beszédnek arra a részére, amikor a követek azt taglalták, hogy a firenzei-velencei szövetség csak Filippo Maria Visconti ellen irányul, Zsigmond azt válaszolta, hogy a lehetőségekhez képest mindig is segítséget és támogatást akart adni Firenzének. A két diplomatának az is feltűnt, hogy a császár Filippo Maria Viscontit előttük soha nem nevezte hercegnek.36 Arra a felvetésre, hogy Firenze szeretne közvetíteni Velence és Zsigmond között, a császár elmondta, hogy a San Antonio apátjának, a kancellároknak ás Giovanni Melanesi di Prato választott váradi püspöknek ebben az ügyben már adott hasonló megbízást, de amiket ebben az ügyben innen-onnan hallott, az Zsigmondnak nem teszett. A követek beszámolója szerint a magyar király mindig a békét vagy fegyverszünetet szeretne. A kihallgatás végén abban maradtak, hogy még aznap, vagy másnap újból fogadja őket a csá- 37 szar. Zsigmond betartotta ígéretét, másnap újból a követekért küldött, akik ugyanazt mondák el, mint az előző nap. A magyar király azt akarta, hogy írjanak Velencébe a békéről vagy a fegyverszünetről. Zsigmond mindenkivel, így Velencével is a békére törekszik. A Köztársaságban tudják, mi a különbség a béke és a fegyverszünet között, és rájuk van bízva, melyiket választják, de ha úgy akarják, küldjenek teljes felhatalmazással követséget Budára, és tárgyaljanak a császárral, vagy másokkal és, ha Isten is úgy akarja, Firenze közbenjárásával megköthető a béke vagy a fegyverszünet. A firenzei követek szerint Velence ezt meg is fogja tenni.3 8 Zsigmond továbbá az akarta, hogy Rinaldo degli Albizi és Nello di Giuliano menjenek Budára, elsősorban azért, mert ott találják Ozorai Pipót, aki mindenről informálni fogja őket. Kísérőt is ad melléjük, mert a magyar király először Váradra megy és csak húsvétkor fog visszatérni Budára.3 9 Rinaldo degli Albizi és Nello di Giuliano azt is megtudta, hogy Bartolomeo Mosca di Genova a milánói herceg ügyében volt Bécsben, együtt „II Ghezzö"-val. Nem tudják, mit végeztek, azt gondolják, hogy semmit vagy csak nagyon keveset, de megpróbálnak többet megtudni. A császárnak és azoknak 34 Uo. 576. - A listáta közli: Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Sigmund. Achter Band. 1421-1426. Herausgegeben von Dietrich Kerler. Gotha 1863. (a továbbiakban: DRTA) 446^147. Februártól Bécsben birodalmi gyűlés volt, iratait 1. uo. 429-450. Több esetben csak a funkciók vannak megadva, nevek nélkül. Ezeket pótoltam. A kiadó „Popeman gróf]á"-ban Ozorai Pipót véli felfedezni, hibásan. (A „Popeman" és a „comes de Scenberg" megnevezéseket nem vettem fel a résztvevők közé, mert nem tudtam azonosítani őket. Az biztos, hogy a Tamásihoz kérdőjellel társított „Scenberg grófja" címet nem viselte a magyar főúr.) 35 Commissioni 608. 36 Uo. 608. - Ezt a tatai tárgyalások alatt is megemlítették, 1. uo. 608. 37 Uo. 574. 38 Uo. 574-575. 39 Zsigmond áprilisban (18-án) valóban járt Váradon, de a húsvétot (márc. 31-ápr. 1.) minden bizonnyal Korneuburgban töltötte, 1. Engel P. - C. Tóth N.: Itineraria i. m. 119-120.
