Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
EGY FIRENZEI KÖVETJÁRÁS MAGYARORSZÁGON 1463 az uraknak, akik jelen voltak a kihallgatáson, valamint további uraknak a husziták ellen kellett volna indulniuk, de ebben nem tudtak megegyezni. Ellenben a birodalmi gyűlést Nürnbergbe tették át május 1-jére. Az urak egy része még ma (márc. 16.), a császár pedig holnap indul el.4 0 A firenzei követség március 16-én nem csak Firenzébe, hanem Velencébe is írt. A Köztársasággal gyakorlatilag a bécsi tárgyalások eredményét közölte röviden.4 1 Sokkal nagyobb figyelmet szentelt Bartolomeo Mosca di Genova személyének, akitől megtudták, hogy Zsigmond elküldte a követeit Albeni János kancellárt és Giovanni Melanesi di Prato választott váradi püspököt Milánóba.42 A két firenzei követ — legalább is Velencének ezt írták — visszafogottan tárgyalt Bartolomeo Moscával di Genovával, ami érthető, hiszen Milánó és Velence gyakorlatilag háborúban állt egymással. Roppantul vigyáztak, hogy csak olyan dolgokat közöljenek, amelyek nem sértik Velence érdekeit. Többek között beszéltek Firenze közvetítő szerepéről, amit a császár örömmel elfogadott, és azt is felajálotta nekik, hogy menjenek Budára, mert a tárgyalásokat ott fogják folytatni.4 1 A budai napok A firenzei követek 1426. március 19-én indultak el Bécsből. Zsigmond egy magyar nemest adott melléjük vezetőként, Sebestyént király aludvarmestert (vicemastro d'ostello), aki egészen Budáig kísérte őket, és kiváló társaságnak bizonyult.4 4 Rinaldo degli Albizi és Nello di Giuliano március 27-én ért a magyar fővárosba, ahol első dolguk volt, hogy levelet írtak Ozorai Pipónak, amibenjelezték, hogy megérkeztek Budára.4 5 Itt hosszú ideig semmilyen diplomáciailag értékelhető esemény nem történt, leszámítva, hogy számos levelet írtak és kaptak. Azt gondolom, hogy az április 10-én Zsigmondnak küldött beszámoló megfogalmazásának indítékát a hosszú várakozásban kereshetjük. A követeket egyre jobban szorította az idő, és a válaszból szerették volna megtudni, hogy a császár mikor fogadja végre őket. Mivel erre nem kérdezhettek rá, Brescia elestéről számoltak be, mintegy figyelmeztetve Zsigmondot, szövetségesének, Milánónak egyre fontosabb lenne a béke.46 A császár is érezhette, hogy a firenzei követeket meg kell nyugtatnia. Április 10-én levelet kaptak a követek Garai Miklós nádor, Szászi János veszprémi püspök, Tornai Pál bán aláírásával.4, Viseg-40 Commissioni 575. 41 Uo. 576-578. - Ez a jelentés néhány új adatot is közöl: a kihallgatás reggel (mattina) volt. Bartolomeo Moscával márc. 12-én találkoztak. Bécsben megtudták, hogy Bartolomeo Mosca di Genova milánói követ volt. 42 A decretorum doctor Melanesi (pistoiai klerikus) 1426. ápr. 22-én kapta meg a püspökséget, 1. Conradus Eubel: Hierarchia Catholica Medii Aevi I. Monasterii 1913. 515. 43 Commissioni 576-578. 44 Aznap a császár két kancellárját külde a követekhez Sebestyén aludvarmesterrel, akik felajánlották, hogy Sebestyén elkíséri őket Budára. Ezt a firenzeiek elfogadták, és Rinaldo degli Albizi azt írta róla, hogy „che ci fece bonissima compagnia insino a Buda" - uo. 579. 45 Uo. 580-581. 46 Uo. 581. 47 Ök voltak Zsigmond követei Padovában, 1. uo. 582., 583.
