Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
VÁSÁROK A KÖZÉPKORBAN 1419 is védett a nem kívánt vetélytársaktól. így Privigye (Nyitra m.) egy mérföldes körzetében nem volt szabad kenyeret és húst árusítani,21 0 a budai jogkönyv pedig megtiltotta — kisebb engedmények mellett —, hogy két mérföldes körzeten belül idegen bor kerüljön a város körzetébe.21 1 A sokadalmak kapcsán is felbukkan — bár nem a vásártartásának tiltása okán — a mérföldjog. Miután Zsigmond 1411 szeptemberében a Pozsony megyei Somorján két éves vásár tartására adott engedélyt,21 2 ugyanezen év október 15-én elrendelte azt is, hogy a város egy mérföldes körzetében a vásárokat megelőző és követő napokon személyükben és javaikban senkit sem szabad akadályozni.2 " Amikor 1412-ben Zsigmond Zsolnának Szent Márton ünnepe (szept. 21.) körül éves vásár tartására ad engedélyt, elrendelte, hogy a vásár kéthetes időtartama alatt a kereskedők jövet és menet a város két mérföldes körzetében — Szalatnán, Ternyén, Saskő vára mellett, Dobronyán, Osztrolukán, Pelsőc (Szász) és Zólyomban — ne fizessenek vámot.21 4 Szintén a vásárra érkezők egy mérföldes körzeten belül vámmentességét — igaz, a távolság megadása nélkül — alkalmazták Hibbén is, amikor 1396-ban Zsigmond király a hibbei hétfői hetivásárra érkezőket felmentette Luczfán és Dovallón (kb. 5 km) fizetett vám alól.21 5 A vámszedés, átkelőhely létesítés kapcsán más összefüggésben is megjelenik a mérföldjog: így például amikor Zsigmond király 1389-ben az Ung megyei Szeretva folyó melletti Lucska birtokon szedett vámot Nagymihályi György fia Jánosnak és Lászlónak adta, elrendelte, hogy egy mérföldes körzetben senki sem állíthat fel vámhelyet, létesíthet hidat, vagy tarthat más átkelésre alkalmas eszközöket.21 6 Verbőci Tripartituma szerint a réveknek szintén egy mérföld távolságra kell elhelyezkedniük egymástól.21 , A mérföldjog a bányászathoz kötődően is felmerül, hiszen a bányavárosokhoz általában egy-három mérföldes körzet tartozott, melyen belül a bányászathoz szükséges famennyiséget kivághatták, és melyen belül szabadon bányászhattak is.21 h A városi büntetésekben is ismerték a mérföldjogot, így a budai jogkönyv a száműzötteknek nem engedte meg, hogy nyolc mérföldnél közelebb menjenek Budához.21 9 Vásári kihirdetések, kikiáltások A vásárokra összesereglő sokaság lehetőséget adott olyan szokások kialakulására is, amelynek a kereskedelemhez semmi közük sem volt. A vásárokon 210 1383: CD XJ1. 63. 211 Budai jk. II. 423 (208. art.). 212 DF 274 861. 213 ZsO III. 1063. sz. 214 ZsO III. 1970. sz. 215 DF 271 895. 216 ZsO I. 1282. sz. 217 Werbőci /.: Tripartitum i. m. 11/10. 2. § 218 Pl. Körmöcbánya 1328-tól két mérföldes körzetben — mások jogának megsértése nélkül — használhatta a királyi adományozás alá eső erdőket, 1. VMMS I. 115. 219 Budai jk. II. 457. (273. art.). Ennél nagyobb távolságot alkalmaztak Selmecbányán, és nem is a mérföldet, hanem egy természetes határt, a Tiszát jelölték ki a száműzöttek számára, 1. Csukovits Enikő-. Bűn és büntetés a középkori városi gyakorlatban. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő, Lengyel Tünde. Bp. 2005. 219.
