Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
1418 WEISZ BOGLÁRKA Mérföldjog Mérfóldjognak (Bannmeilrecht) nevezzük azt a jogintézményt, ami egy meghatározott távolságon belül valamilyen kiváltság kizárólagos gyakorlását engedélyezte egy településnek.""1 A magyar forrásanyagban a mérföldjog az iparhoz kötődően jelenik meg legkorábban: 1321. július 12-én I. Károly király elrendeli, hogy egy mérföldes körzeten belül kézművesek csak Zsolna királyi városban telepedhetnek meg és dolgozhatnak.20 2 Hasonlóképpen határozott 1383. január 28-án Mária királynő is, akinek oklevele szerint Privigye (Nyitra m.) egy mérföldes körzetén belül a kézművesek csak itt telepedhetnek le.20 3 A vásári mérföldjoggal (Marktbann) — azzal az intézménnyel tehát, mely egy már létező vásár védelmében tiltotta, hogy meghatározott körzeten belül új vásár ugyanazon a napon létesüljön204 — az Árpád-korban nem találkozunk,20 0 de egyfajta előzményének tekinthetjük IV László azon 1287. évi intézkedését, mellyel megtiltotta, hogy Gölnic határában lévő falvakban vásárt tartsanak, és azokból mindenkit a gölnicbányai vásár felkeresésére szólított fel.20 6 A mérfoldjog az Anjou-kortól kezdődően bukkan fel az oklevelekben, így elsőként 1325-ben, amikor Köcski Sándor országbíró a Trencsén megyei Kisszucaújhelyen keddenkénti forum liberum tartására adott engedélyt és kikötötte, hogy azt egy mérföldes körzeten belül más vásár nem akadályozhatja.2"7 1383. január 28-án Mária királynő elrendelte, hogy Privigye (Nyitra m.) egy mérföldes körzetén belül csak e településen lehet vásárt tartani.20 h A mérföldjog gyakorlatban történő alkalmazását mutatja a Trencsén megyei Podluzsán és Bán közötti vita: Podmaniczky László fiai, Mihály és István felemelték szavukat a Podluzsánban engedélyezett új vásár miatt, többek között azért, mert Podluzsán egynegyed mérföldre (quartale unius miliaris) fekszik Bántól, így nagy károkat okoz báni vásáruknak.2"9 A mérföldjog nemcsak az egy mérföldön belüli vásárok tiltása révén, hanem más módon — általában meghatározott árucikk eladásának korlátozásával — 201 Vö. Karl Kroeschell: Bannmeile. In: Handwörterbuch zur deutschen Rechtsgeschichte I. Hrsg. Adalbert Erler, Ekkehard Kaufmann. Mitbegründet von Wolfgang Stammler. Berlin 1971. 315-316. 202 VMMS I. 98. 203 A királynő azonban a kiváltságot rögtön korlátozta is, mivel hatálya alól kivette az egy mérföldön belül fekvő Bajmócot és Novákot — CD X/l. 63. 204 y/erbőci István : Decretum tripartitum latino-hungaricum juris consuetudinarii inclyti regni Hungáriáé et Transylvaniae azaz Magyar és Erdélyországnak törvénykönyve. Reprint. Bp. 2003. 11/10. 4. § 205 Egyedül a Somogy megyében álló patai vásár kapcsán, két 15. századi hamis oklevél említette, hogy a vásár rovására a megyebeli nemesek egy adott körzetben — amennyit egy lovas reggeltől ebédig megtesz —-, illetve egy mérföldes körzetben nem tarthatnak vásárt h 1283: CD V/3. 167.; +1283: RA II/2-3. 317. 206 Concessimus etiam eisdem, ut nullus forum in villis intra metas dictae civitatis in praeiudicium ipsius civitatis habere possit, sod omnes populi intra metas eorundem conclusi, ad forum dictae civitatis de Glympnuchbanya cum mercibus eorum ire et accedere teneantur ibique res suas venditioni exponentes — VMMS I. 68. (RA 3464. sz.). 207 infra miliare per aliud forum nullus impedire presumpmat — VMMS I. 106. 208 Item volumus, ut nullum forum infra dictum milliare in circuitu dictae ciuitatis nostrae, praeterquam in eadem ciuitate nostra possit celebrari — CD X/l. 63. 209 Podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Közzétette, családtörténeti bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Lukinich Imre. I. 1351-1510. Bp. 1937. (a továbbiakban: Podmaniczky-oklt. I.) 339.
