Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
VÁSÁROK A KÖZÉPKORBAN 1415 vásárként,1 6 ' hol pedig a 12. században kialakult olyan vásárként értelmezik, ahol a vámot a király átengedte a vásár tartójának, a vásár feletti joghatósággal együtt.ll, < ' Kubinyi András szerint viszont a forum liberum olyan összetett fogalom, amely jelentésében a bárki által űzhetett szabad kereskedésen és a vásározók védelmén volt a hangsúly a késő középkorban.167 Az Árpád-kori forum liberum két alapvető eleme bontakozik ki a forrásokból: az uralkodó mindenekelőtt biztosította a vásárra érkezőknek, és az onnan távozóknak az akadályoztatástól mentes közlekedést; a másik fontos elem az ispán joghatósága alóli mentesség volt, mellyel a vásári bíráskodás a vásár tartójának kezébe került át."'h A 14. századtól a fogalom ezen tartalma részint bővült, részint módosult: a vásárt csak más vásárok (absque tarnen preiudicio fororum liberorum aliorum)"" jogának sérelme nélkül tarthatták meg — a „más vásár" fogalma alatt az ugyanazon megyebeli (sine preiudicio fororum conprovincialibus),17 " illetve a szomszédos vásárokat (sine preiudicio fori convicini)171 értve —, a kereskedőknek pedig a szabad járás-kelést a király különleges védelme alatt (sub nostra protectione et tutela speciali) engedélyezte az uralkodó.172 A forum liberumon ezenkívül minden ember „szabad" volt, ami annyit jelentett, hogy ott senkit nem lehetett elfogni, csak abban az esetben, ha a gonosztettet a vásáron követte el.173 Az Árpád-kori forrásokban több esetben megjelenik a forum liberum engedélyezésekor a vámmentesség biztosítása.174 Olykor azonban a vámszedés engedélyezése is megtalálható: egy esetben ezt csak feltételezhetjük,17 5 máskor az engedély közlekedési vámra vonatkozott,17 6 megint más esetben kifejezetten 165 Gáspár István-. A vásárok történeti fejlődése Nyugat- és Középeurópában. Bp. 1931. 48. 166 Fügedi E.: Városprivilégiumok i. m. 30-32.; Major Jenő: A magyar városok és városhálózat i. m. 50.; Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 53. 167 Kubinyi A. : Belkereskedelem i. m. 236. 168 L. bővebben Weisz B. : Vásártartás i. m. 895-897. 169 L. pl. Jobbágyi (Heves m.) — 1329: DL 60 964. (Anjou-okit. XIII. 486. sz.); Nyirád ( Zala m.) — 1330: DF 200 402. (Anjou-okit. XIV 336. sz.); Krompach (Szepes m.) — 1348: DF 262 928.; Pereszlény (Nyitra m.) 1374: Eperjes szabad királyi város levéltára 1245-1526. írta és összeállította Iványi Béla. Szeged 1931-1932. (a továbbiakban: Iványi B.: Eperjes levéltára) 36., Egregy (Külső-Szolnok m.) —1363: DL 73 695.; Vacs (Pest m.) — 1384: DL 42 283.; Szinye (Sáros m.) — 1493: DL 70 323. 170 L. pl. Krompach (Szepes m.) — 1348: DF 262 928. 171 L. pl. Nyirád (Zala m.) — 1330: DF 200 402.; Pereszlény (Nyitra m.) — 1374: Iványi B.: Eperjes levéltára 36. 172 L. pl. Szalók (Szepes m.) — 1322: AO II. 22. (Anjou-okit. VI. 646. sz.); Szemenye (Zala m.) — 1325: DL 2293. (Anjou-okit. IX. 126. sz.); Jobbágyi (Heves m.) — 1329: DL 60 964. (Anjou-okit. XIII. 486. sz.); Nyirád (Zala m.) — 1330: DF 200 402. (Anjou-okit. XIV 336. sz.); Egregy (Külső-Szolnok m.) —1363: DL 73 695.; Pereszlény (Nyitra m.) — 1374: Iványi B.: Eperjes levéltára 36.; Vacs (Pest m.) — 1384: DL 42 283.; Százd (Hont m.) — 1388: DL 69 267.; Kapi (Sáros m.) — 1410: DL 64 149.; Bölcs (Bihar m.) — 1481: DL 30 475.; Szinye (Sáros in.) — 1493: DL 70 323.; Dés (Belső-Szolnok m.) — 1517: DF 253 401. 173 L. pl. Kapi (Sáros m.) — 1410: DL 64 149. 174 L. pl. Nyitra (Nyitra m.) — 1248: CDES II. 209.; Sátorelő (Zemplén m.) — 1261: EFHU 53.; Nógrád (Nógrád m.) — 1284: DF 250 220.; Désvár (Belső-Szolnok m.) — 1293: ÁÚO V 91.; Újlak (Valkó m.) —1300: RA II/4. 246. 175 Győr (Győr m.) — 1271: EFHU 62. 176 Karos (Zala m.) — 1276: CD VII/2. 48.
