Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
1416 WEISZ BOGLÁRKA vásárvámszedést engedélyezett az uralkodó17 , (egy esetben azonban nem lehet eldönteni, hogy vásár- vagy közlekedési vámszedésre vonatkozó engedélyről van-e szó).17 6 A későbbi forrásokból a vámszedés meglétére, vagy hiányára vonatkozó adatok általában eltűnnek a forum Ziöerum-engedélyekből, bár léteznek kivételek is. 1397-ben Kanizsai Miklós a Borostyán várához tartozó Pinkafőn szerdánkénti forum liberum tartását engedélyezte, s a pinkafőieket ugyan mentesítette a vámfizetés kötelezettsége alól, a nem helybéli lakosoknak azonban, akik e vásárra mennek, minden szekér után 2 dénárt, biga, azaz kétkerekű szekér után 1 dénárt kellett kellett Kanizsai várnagyának vásár-vámként fizetniük.''' A 14. századtól kezdve már minden vásárengedély forum liberumot említ, azaz magát a vásárt már csak e kifejezéssel illették, míg az árucsere egyéb formáit, gondolva itt a kofák mmdennapi árusítására, nem tekintették vásárnak.""' A középkor végére azonban ebben is változás kövezkezett be, hiszen a tárnoki jog már mindennapi szabad vásárról (forum quotidianum liberum) szólt, amelynek során a tisztségviselők sem a piactéren, sem az utcákban és tereken vagy a házaknál nem végezhettek lefoglalást.181 A forum liberum egy különleges típusának tekinthetjük az éves vásárokat (forum annuale liberum). IV Béla 1256. március 21-én a zágrábiaknak engedélyezte, hogy a Szent Márk evangélista ünnepe (ápr. 25.) előtti nyolcadik naptól ugyanezen ünnep octavájáig vámoktól mentes sokadalmat (nundinae) rendezzenek.182 Amikor 1287. június 23-án IV László Buda városának sokadalom tartását engedélyezte, a vásári bíráskodást a budai bírónak engedte át, ugyanakkor a város területén a vásárra érkezőknek vámmentességet is biztosított.183 Azaz a budaiaknak az uralkodó már nemcsak a vámmentes vásár tartásának jogát adományozta, de a vásár feletti joghatóságot is átengedte. Hasonló jelenséggel találkozunk, mint a forum liberum esetében: a nundinae eleinte csak vámmentes vásárként jelenik meg, majd a vásáron történő bíráskodási jog is átkerül a vásártartó kezébe. Budán azonban a vámmentesség biztosítása a budai vásárvám birtokosának, a margitszigeti apácáknak az érdekeit sértette, akik elérték, hogy a várost felkeresőktől az éves vásár alatt is vámot szedhessenek.1" Több esetben külön utalás történik arra is, hogy a sokadalom vámmentes volt,18 0 il-177 Barcaság — 1211: UGDS I. 11. 178 Putnok (Gömör ra.) — 1283: RA II/2-3. 316. 1 '9 Alii vero homines extranei ad ipsum forum causa venditionis et emptionis rerum venientes de singulis currubus eorum duos denarios de bigis vero vnum denarium et non plus dare tenebuntur pro tributo fori prelibati castellano castri nostri preinserti — CD X/3. 200. 180 a vásári szabadsághoz 1. Tringli /.: Vásártér és vásári jog i. m. 181 Rudolf Schmidt: Statutum civitatis Ilok anno MDXXV - Statut grada Iloka iz godine 1525. (Monumenta historica-juridica Slavorum meridionalium XII). Zagreb 1938. 1/9., vö. Stefánia Mertanová: lus tavernicale. Bratislava 1985. I. 9. 182 Mon. Zagr. I. 26. 183 BTOE I. 229-230. 184 1290: BTOE I. 261. 185 L. pl. Zsolna (Trencsén m.) — 1357: CD XI. 514.; Szakolca (Nyitra m.) — 1390: CD XI. 304-305.; Debrecen (Bihar m.) — 1407: ZsO II/2. 5224. sz.; Léva (Bars m.) — 1409: ZsO II/2. 7147. sz.; Privigye (Nyitra m.) — 1419: ZsO VII. 1145. sz.; Hodász (Vas m.) — 1515: DL 101 482.
