Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
1410 WEISZ BOGLÁRKA pülés sokadalmát. Kézenfekvőnek látszik mindenekelőtt Óbudára gondolni, hiszen az 1453-1454. évi pozsonyi számadás nemcsak arról emlékezett meg, hogy Óbudán éves vásár működik, hanem azt is megemlítette, hogy azt az angeren tartják.12 9 De nem csak Budán mutatható ki a település templomának védőszentje és a sokadalom időpontja közötti összefüggés. A Budával szemközt, a Duna túlpartján elhelyezkedő Pest két éves vásárral rendelkezett: az egyiket Vasas Szent Péter napjához, a másikat Szent Miklós napjához igazították, és míg az előbbi a Szent Péter ferences kolostor, az utóbbi a Szent Miklós templom védőszentjének ünnepéhez köthető. Székesfehérvárott tartott sokadalmak közül az augusztus 3-it Szent István protomártír, a november 5-it Szent Imre templomokhoz kapcsolhatjuk. Jászon Keresztelő Szent János ünnepe körüli időpontban tartottak sokadalmat, azaz a jászói prépostság védőszentjéhez kötődően. Gyulán Szent Elek napjához kötődött az egyik sokadalom, a gyulai ispotály kápolnája pedig történetesen Szent Elek tiszteletére volt szentelve. Természetesen ezek az egybeesések nem azt jelentik, hogy egy adott település minden esetben templomának védőszentje ünnepe körüli időszakra kapott sokadalomtartási engedélyt, hisz számos ellenpéldát lehetne felhozni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy mind a templomi ünnep, mind a sokadalom számára ez a kapcsolat kedvező volt, hiszen mindkét esemény látogatóinak számát képes volt növelni. És hogy egy-egy egyházi esemény tényleg kapcsolódott árucseréhez, bizonyítja I. Lajos 1378. évi privilégiuma, melyben a kassai kereskedőknek és másoknak megengedte, hogy — bár Szebenen túl nem mehetnek — a székelyek sokadalmait szabadon látogathatják, ám ez nem vonatkozott a templomok felszentelésére, a vásárokra és falvakra.u 0 Talán ezen adatok szem előtt tartása segíthet azon esetekben, amikor nem ismerjük a sokadalomtartási engedélyt, és a vásárnak csak a hozzávetőleges időpontját adják meg forrásaink. így például, amikor Báthori István 1475. évi oklevele a lippai éves vásárról Szent István nap tájékán hazatérőket ért atrocitásról emlékezett meg,13 1 elképzelhető: olyan sokadalomról van szó, amelyről forrásunk nyilvánvalónak tűnő utalása ellenére is szükségtelen azt feltételezni, hogy Szent István ünnepéhez kötődött, hiszen tudjuk, hogy Lippán I. Károly 1325-ben Toulouse-i Szent Lajos tiszteletére alapított ferences kolostort,1 '1 2 akinek ünnepét a rend augusztus 19-én tartotta. A forrásokban több esetben találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy-egy település sokadalmát más-más, de egymáshoz közeli időpontokhoz kötötték: ilyenkor többnyire ugyanazon vásári időszakról esik szó, csak valamely oknál fogva az egyes források más szent ünnepéhez kötötték azt. Ilyen esettel találkozunk Somorján, ahol 1411-ben Zsigmond király engedélyezte, hogy Szent Orbán nap előtti harmadik napon (máj. 23.) és Szent Bertalan napon (aug. 24.), 129 Darnach hat er verraitt sein ausgeben auf die Jarraerkt zu zerung [...] auf aigen zu ofen, auf anger daselbs zu alten ofen — Ortvay T.: Pozsony tört. II/3. 98. (6. sz. jegyz.). 130 quod iidem mercatores de Cassa et alii ad singulas nundinas seu fora annualia libéré et pi-vilegiate sed non dedicationes ecclesiarum omnia etiam fora et villas siculorum nostrorum cum suis mercantiis procédant tute, libéré et expedire —- UGDS II. 492. 131 1475: DL 17 660. 132 SRH I. 491.
