Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
VÁSÁROK A KÖZÉPKORBAN 1411 valamint az ezeket megelőző és követő napokban sokadalmat tartsanak.1 " 1452-ben a pozsonyi számadásban már az szerepel, hogy Somorján Ilona királyné ünnepéhez kötődött a sokadalom."4 Ez utóbbi május 22-én ünnepelték, így bizonyosak lehetünk abban, hogy nem egy harmadik somorjai éves vásárról, hanem a Szent Orbán ünnepéhez kötődőről van szó. Hasonló jelenség figyelhető meg Egerben is, ahol egy 1498. évi kiváltságlevél alapján többek között Szent Demeter napjához (okt. 26.) kapcsolt éves vásárt tartottak,1 3 ' ami egy 16. századi kereskedelmi kézikönyvben már Szent Simon és Júdás napi (okt. 28.) vásárkéntjelent meg.1, 1 Nem árt azonban ezen esetekben óvatosnak lenni, hiszen találunk olyan példát is, amikor viszonylag közeli napokon megtartott sokadalmakat említenek, ugyanakkor bizonyosak lehetünk abban, hogy azok tényleg két különböző éves vásárra vonatkozó adatok: az egyik legtöbb sokadalommal bíró település, Nagyvárad kapcsán ugyanis ugyanazon forrás emlékezik meg a városban Szent Imre (nov. 5.), illetőleg Szent Erzsébet (nov. 19.) ünnepe tájékán megtartott sokadalomról."7 Hasonló, mégis egy kicsit más esettel találkozunk Budán, ahol IV László 1287-ben engedélyezett Buda városának a János evangélista egyház fölszentelése — mely Kisasszonynap utáni vasárnapon volt - előtti és utáni hétre sokadalmat."8 Hamarosan azonban a vásárt Kisasszony nap körül megtartott vásárként emlegették. A sokadalom már röviddel engedélyezését követően heves vitát váltott ki, mert sértette a margitszigeti apácák vásárvám-szedését,"9 akik végül elérték, hogy a vásárvámot ezen éves vásáron is behajthassák. Vélhetően ennek köszönhető az is, hogy a vásárt egyre inkább Kisasszony napjához kötötték, ezzel is kifejezve a vásár margitszigeti apácákhoz való kötődését. Úgy tűnik azonban, hogy a budaiak a későbbiekben is megpróbálkoztak azzal, hogy a vámmentességet a sokadalom idejére biztosítsák, így 1331-ben I. Károlytól egy nagyon közeli időpontra, Keresztelő Szent János fejevétele ünnepére (aug. 29.) szereztek sokadalomtartási engedélyt,1 4 " azonban az ez idő tájt tartott éves vásárt a későbbi források továbbra is Kisasszony napjához kötötték. Egy település nemcsak egy, hanem több sokadalom megtartására is kaphatott kiváltságot: vagy úgy, hogy egy már létező éves vásár mellé az uralkodó egy újabbat engedélyezetett,14 1 vagy úgy, hogy a privilégium eleve több tartására 133 DF 274 861. 134 Ortuay T.: Pozsony város tört. II/3. 94. (5. sz. jegyz.). 135 DF 209 989. 136 Das Meder'sche Handelsbuch und di Welser'schen Nachträge. Handelsbräuche des 16. Jahrhunderts. Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit 15. Hrsg. und eingeleitet von Hermann Kellenbenz. Wiesbaden 1974. (a továbbiakban: Das Meder'sche Handelsbuch) 65. 137 Kerekes György: A kassai kereskedelmi társaság följegyzései 1502. és 1503. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 9. (1902) 106. 138 BTOE I. 229. (RA 3449. sz.). 139 Vö. 1287: BTOE I. 231-232. (RA 3454. sz.); 1290: BTOE I. 260. (RA 3660. sz.); 1290: BTOE I. 261. (RA 3661. sz.). 140 CD VIII/7. 229. 141 Pl. Zólyomban Zsigmond király két sokadalomtartására adott engedélyt, 1390: DF 268 911., 1412: ZsO III. 1970. sz.; Nagymihályban (Zemplén m.) két már meglévő sokadalom mellé (1399: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára I—II. Kiadja gróf Sztáray Antal. Szerk. Nagy
