Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
128 SEMSEY VIKTÓRIA Tény, hogy a spanyol polgárháború már a korabeli Európában is kegyetlenségéről, hosszúságáról, egyházellenességéről, a „vörös terrorról", a „falangisták valamint a nemzetiek katonai megtorlásairól", a nemzetközi brigádok által is védelmezett legitim köztársaság védelméről és az ellentétes európai érdekeket megmozgató jellegéről híresült el. Mindezt a kortársak, így a magyar Nemzeti Újság is felismerte és figyelemmel kísérte, jelezte és értelmezte. A történeti tények közkinccsé azonban többnyire csak évekkel az események után válnak. Témánkkal kapcsolatban a történeti tisztánlátásnak egy szeletkéjétjelenti az alább következő idézet, amely Dionisio Ridruejotól, a kasztíliai Falange6 vezetőjétől származik. (Az idézetet José Maria Zavala fent említett könyvének első oldalán olvashatjuk, a forrás helyére nem találunk utalást.) Figyelemre méltó, hogy a nemzeti oldalt, azaz Franco tábornok oldalát támogató Falange jobboldali tömegszervezet egyik fontos tagjának saját tapasztalatain alapuló véleményt fejez ki: A polgárháború éveiben „Az elnyomás a politikai tisztogatás vonásait öltötte magára. Rendkívül alaposan és szándékosan széles körre terjedt ki, végrehajtói nem nézték a közvetlen jelen észszerűségeit, hanem azt figyelték, hogyan szabadulhatnak meg végleg minden akadálytól, mindenféle ellenállástól, mindenféle ellenséges, később — ellenük — esetleg újból felmerülő erőtől vagy tartalomtól. A pusztító erőszak megtalálta a szembenálló felek mindegyikénél a neki megfelelő stílust: a köztársasági oldalon a népi bosszúállás sokszor orgiáig és vérszomjasságig vagy a módszeres forradalmi tisztogatásig fajult; a nemzeti oldalon a tiszta, könyörtelen elnyomás gyakran álcázott formában és kevésbé felháborító módon történt meg, amihez néha még azt is hozzátették, hogy példás büntetésként kell felfogni." A magyai- Nemzeti Újság, ugyanúgy mint Európa más országainak sajtója, érdeklődéssel fordult a spanyol polgárháború felé, kirobbanásától kezdve, egészen befejezéséig, annál is inkább, mert a nemzetközi politika színterén komoly hullámokat vert fel az esemény, és a II. világháborút közvetlenül megelőzve jelezte az európai nagyhatalmak későbbi politikai álláspontját is. A polgárháború 1936. július 18-án robbant ki súlyos előzmények, társadalmi és szociális feszültségek, regionális problémák következtében. Spanyolország már jó néhány éve káoszban és nyugtalanságban élt. A spanyol események gyakran szerepeltek a nemzetközi sajtóban. A polgárháború közvetlen előzményeként kell megemlíteni, hogy 1931. április 14-én — szabályos választások eredményeként — kikiáltották a köztársaságot, a monarchia megbukott. Az 1931. májusában megválasztott alkotmányozó cortesben (parlamentben) erősen összetartó republikánus és szocialista többség került hatalomra. A munkások nagy reményeket fűztek ehhez a köztársasághoz, de a helyzet nem volt egyszerű. Túl sok problémát kellett megoldania a kormánynak. 1931. december 9-én az alkotmányozó cortes elfogadta Eu-6 A Falange 1933.október 29-én alakult meg. José Antonio Primo de Rivera nevéhez fűződik megalakítása. Szélsőjobboldali szervezet. Elképzelései közül az egyik legfontosabb volt, hogy a nemzetet, mint „una unidad de destino" (azaz sorsközösségként — ford. S.V) fogta föl. Pontosan ezért a korabeli nemzeti irányú katalán, baszk vagy gallego nemzeti mozgalmakkal radikálisan szembefordult. Támadta a parlamentáris demokráciát. Elutasította a liberális parlamentarizmust és a szocializmust egyaránt. Később a Franco rendszer fontos támasza volt. In Raymond Carr: Espana 1808-1975, Ariel, Barcelona, 1985. 618-619.
