Századok – 2010
KRÓNIKA - † Köpeczi Béla (1921-2010) (R. Várkonyi Ágnes)
1282 KRÓNIKA folytatását hirdette meg. Tovább éltek a kuruc-labanc nézetek meddő vitái. Előtérbe került a második világháború népfrontos politikájának modellje, s a százezer főnyi szovjet haderővel megszállt országban a Habsburg Birodalom elleni harcot a rendkívüli társadalmi érdeklődés egyértelműen aktualizálta. 1950-ben a Magyar Történelmi Társulat sorozatot indított a magyar történelem kimagasló eseményeiről a társadalom legszélesebb körei számára, s kiadására a Művelt Nép Könyvkiadó vállalkozott. Köpeczi Béla mint a Kiadó lektora, majd a lektorátust vezetője foglalkozott a sorozattal. Részt vett Vak Bottyán című kéziratom rendkívül heves munkahelyi vitájában (1950), és megírta Esze Tamás történetíróval együtt a szabadságharc előkészítésében és szervezésében jelentős szerepet játszó, a tarpai sókereskedő jobbágyból Rákóczi hadseregében ezeres kapitányi rangra emelkedett Esze Tamás történetét (1951). Ezek több részletben nem egyeztek a szabadságharc egészéről a pártállam akkori hivatalos felfogásával. A hivatalos elvárásnak megfelelő mű, A Rákóczi-szabadságharc (1953) Thaly Kálmán történetírását tekintette „haladónak", elítélte Szekfű Gyula felfogását és olyan aktuális politikai fogalmakkal írta át a szabadságharc döntő eseményeit, mint pld. „az áruló magyar urak", a „klerikális reakció", az angol érdeklődést a „nyugat előtt hajbókoló történetírók" legendájának tekintette, megbízhatatlannak a francia kapcsolatokat, túlzásnak Rákóczi vallásos művei hangsúlyozását, s egyedül I. Péter cárral kötött szövetséget minősítette pozitív jelzőkkel. Ezzel a felfogással szemben Köpeczi Béla, más történetírókkal együtt, a valóságot fokozatosan megközelítő, szakszerű értelmezést alakított ki. Újonnan feltárt, addig ismeretlen források alapján a korabeli értékkategóriák között. II. Rákóczi Ferenc több kiadásban is megjelent életrajzában (1955, 1976, 2004) a bujdosás korszakával együtt az új, bővített kiadásokban a szabadságharc diplomáciai fejezeteit is részletesen megírta. A Szlovákiában is megjelent mű elsőként hangsúlyozta a fejedelem korszerű államszervező munkájával összefüggésben az egész Európát átfogó diplomáciáját és a szatmári béke kompromisszum jellegét. Időközben a Történettudományi Intézet támogatásával létrejött a Rákóczi-szabadságharc történetével foglalkozó kutatókat összefogó kör, amelyben Köpeczi Béla évtizedeken át következetesen és aktívan vett részt. E körben neves történetírók, Benda Kálmán és Wellmann Imre és fiatal kezdő kutatók egyaránt részt vettek és itt vált nyilvánvalóvá, hogy a magyar történelem e meghatározó fejleményének története behálózta az egész korabeli Európát és meghatározóan hatott a következő évszázadok folyamán Magyarország népeinek gondolkozásmódjára és politikai eszméire. Történészek, hadtörténészek, egyháztörténészek, s a rokontudományok, az irodalomtörténet, néprajz, művészettörténet művelői ma is nélkülözhetetlen forrásokat tártak fel, forráskiadványokat adtak ki, s megbeszéléseikre bevonták a szomszéd országok magyar történészeit. Egyrészt az analitikus, másrészt a szintetizáló habitusú tudósokból kialakult együttes részleteiben eltérő felfogással, tartalmas vitákkal kiemelte a kort a 19. századi kuruc-labanc felfogások zsákutcájából, a 17-18. század Európájának strukturális változásaiból közelítette meg, az európai hatalmi egyensúly és a politikai fejlődési alternatívák összefüggésében vizsgálta.
