Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében (Ism.: Ö. Kovács József)

1274 TÖRTÉNETI IRODALOM 1274 tizmus már politikai és kulturális paramétereit is kijelölte ennek a felekezeti, részint belmissziós, kegyességi, részint politikai protestantizmusnak. Erős kapcsolatok jellemezték a 19. századvégen, de főként a két világháború közti holland-magyar egyházi életet, és a történelmi múlt közös emlékezeti helyeire nem egyszer történt hivatkozás a korabeli sajtóban és az ösztöndíjas lelkipásztorok életmüvében (1. jelenkori református teológusaink, Gaál Sándor és Kocsev Miklós kegyességtörténeti és gyakorlati teológiai elemzéseinek történeti utalásait). Kár, hogy erről nem született egyház- és/vagy kegyesség-, esetleg eszmetörténeti írás a kötetben. A másik nagy témakör a magyarországi protestáns gályarabság történetéhez illeszkedik. A történelmi hátteret két tanulmány különböző irányultságú megközelítése adja. Az egyik a Magyar Királyság birodalmi kötöttségeit és a protestáns érdekek megnyilvánulásait egyaránt szem előtt tartó, távolságtartó elemzés Papp Klára tollából; a másik a Nápolyi Királyság nemzetközi helyzetét értékelő munka, amelyben Pete László azt a helyzetet jellemzi, amelybe a gályarabok akaratukon kívül belecsöppentek. A Spanyol Monarchia részét alkotó Nápoly és a jelentős katonai potenciált képviselő Hollandia akkor éppen egy oldalon álltak, és ez a groteszk helyzet szolgáltatta a keretet a protestáns prédikátorok kiszabadításához. Három forráselemző tanulmány kapcsolódik ehhez a részhez. A Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár igazgatója, Szabadi István, a gályarabper ismert verses leírásának a beregi egyházmegyéből származó és a levéltár tulajdonában lévő eredetijéhez kapcsolt néhány filológiailag fontos adalékot. Ferenc Postma és Eredics Péter írásai pedig — Bujtás László Zsigmond tanulmányához hasonlóan — hollandiai adattárak és források ismeretén alapulnak, és apró filológiai adatok eszmetörténeti értékeléséhez visznek közel bennünket. Az itt elemzett alba amicorumok tulajdonosai, Zaunschliffer és Nikléczi Boldizsár ismerték egymást, és írtak is egymás köteteibe, csak az előbbi Amszterdam, az utóbbi Dánia felé vette az irányt. A magyar-4iolland szakember, Ferenc Postma forrásközlései a szegedi kezdeményezés, az lnscriptiones Album Amicorum magyar vonatkozású leírásaihoz méltán illeszthetők. A Hollandiában élő irodalomtörténész, Eredics Péter pedig rámutatott a gályarab Nikléczinek a koppenhágai St. Petri evangélikus gyülekezetében végzett tevékenységére. Ezáltal nemcsak egy klasszikus református, hanem immár evangélikus kapcsolati hálót értékelő elemzést is kaptunk. Ez a munka sem lóg ki ugyanakkor a kötetből, hiszen tudnivaló, hogy ekkoriban (és egészen 1730-ig) a dániai német nyelvű gyülekezetek nem a német evangélikus, Jacob Spener-i hatás alatt álltak, hanem — református kortársaikhoz hasonlóan — az angol pietista kegyesség talaján; olvasmányaik és hitéletük alapján pedig egyértelműen a református, azon belül is a puritán-pietista kegyességhez tartozó közösséghez sorolandók (1. Frans W Huisman 2008-ban megjelent, Documentatieblad Nadere Reformatie-beli tanulmányát). Ha a szép kivitelezésű és igényes összeállítású Ruyter-emlékkötet kapcsán hiányérzetünk támad, az csak a kiadvány sokoldalú voltából fakad. A harmadfélszáz oldalnyi kötetben kiváló a képanyag, és ez alapján fogalmazódhat meg már csak a szerkesztett példányt kezébe vevő olvasónak, hogy a fenti írásokon túl egy emblematikai elemzés is gazdagíthatta volna a tanulmánygyűjteményt. Egyetlen eklatáns példa erre: a sokszínű németalföldi Ruyter-ábrázolások mellett jelzésértékű a Debreceni Református Kollégium Dísztermében található Tamássy Miklós-féle ábrázolás eszményítő megjelenítése a hadvezér és a gályarab népkarakterológiai és kulturális antropológiai típusa esetén. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a kötet révén közelebb vagyunk immáron ahhoz, hogy a gályarabság elkövetkezendő 350. évfordulójára többet tudjunk ne csak az adott felekezet múltjáról, hanem ahhoz is, hogy a „Magyar Protestáns Pantheon" által a holland nemzeti hős emléke integrálódjon a magyar történeti és kulturális emlékezetbe. Csorba Dávid Tilcsik György SZOMBATHELY KERESKEDELME ÉS KERESKEDELMI JELENTŐSÉGE A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (Archívum Comitatus Castriferrei 3.) Vas Megyei Levéltár, Szombathely 2009. 231 o. Tilcsik György műve első ránézésre, fizikai megjelenésében is a céhes világ igényességét tükrözi. A cím alapján egyes olvasók talán nem gondolják, hogy a könyv olyan további témákat is tárgyal, amelyek nem csupán a gazdaság-, még konkrétabban a kereskedelemtörténet iránt érdeklődök számára fontosak. Jóval szélesebb tablóképekről van itt szó. A városok miliői egyébként