Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary (Ism.: Klaniczay Gábor)

TÖRTÉNETI IRODALOM 1269 A tanulmányok fontos előrelépést jelentenek egy reménybeli kora újkori kereskedő-névtár összeállításához, nemcsak nevekkel, hanem olykor rövidebb-hosszabb életrajzokkal vagy pályatípusokkal is, mint például Thököly Sebestyén esetében. A fentiekkel egyforma súllyal szerepel a dolgozatokban a kereskedelem szervezetének és áruösszetételének problematikája. A szerző a sokszor valóban töredékes információk alapján plasztikusan mutatja be a hitelrendszer, a kereskedő-kompániák, a legalább négyszintű (németországi-bécsi-királysági-hódoltsági) láncolat és a faktorrendszer működését. Kitér az árucsere helyszíneire, a boltok és a raktárak városbeli elhelyezésére, és sokban finomítja az export-import áruszerkezetről (élőállat és származékai, bor és réz kivitelével szemben posztó, üveg- és vasárú behozatala) alkotott képünket. Ezzel kapcsolatban igen fontosak a harmincadjegyzékek felhasználásával kapcsolatos forráskritikai megjegyzései, amelyek az idézett vizsgálatoknak a csempészetre vonatkozó adatai miatt indokoltak. A magyarországi kereskedelem történetének egészen új aspektusát jelenti az összefoglalóan „görög" néven emlegetett balkáni kereskedők 16-17. századi működésének vizsgálata, hiszen ezzel egy korábban alig vizsgált kalmár-réteget és az általa forgalmazott „török" árukat emeli be a magyarországi árucsere vizsgálatába („Török áruk" és „görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon, 379-400.). A 17. századra kitekintő dolgozatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a romló feltételek, azaz a nemesi és a zsidó konkurencia megjelenése, a növekvő terhek és a tőkeszegénység ellenére a 16. században kialakult gazdasági kapcsolatok egészen a következő század végéig tovább működtek. Gecsényi Lajos kötetének és ezen keresztül a szerző munkásságának rövid jellemzésére két szempontot szeretnék kiemelni: a megbízhatóságot és a folyamatosságot. Az írások maximálisan megbízhatók, hiszen szerzőjük hatalmas adatmennyiség alapján szilárd, kreatív, de sohasem túlzó következtetésekre jut, vagyis az adott témában pontosan azt kapjuk, amit várunk: biztos eligazítást, adatgazdag és továbbgondolásra is érdemes támpontokat. A folyamatosságot pedig a megszakítás nélküli építkezés jelenti. Az a kitartó ragaszkodás, amellyel Gecsényi Lajos a megkezdett problémát kutatja, és amelynek köszönhetően az adott témakör dolgozatai szervesen egymásra épülnek. A folyamatosan növekvő adatmennyiség segítségével mindinkább kibomlik az összefüggésrendszer, egyre jobban összeáll és egyre részletesebb lesz a kép. Ennek az elkötelezettségnek talán legbeszédesebb példája, hogy az 1972-ben megjelent tanulmányában a lengyelországi kutatások fontosságát hangsúlyozta, majd 2006-ban, már levéltári főigazgatóként elutazott Boroszlóba, hogy a régóta esedékes adósságot legalább némiképp törlessze. Az életmű tehát ezzel a kötettel korántsem lezárt, hanem ugyanezzel a következetességgel épül tovább. A recenzens az ismertetés végén nem kívánhat többet, mint hogy a szerző minél előbb és minél több hasonlóan izgalmas és alapvető dolgozattal ajándékozzon meg bennünket. Molnár Antal Dóra Bobory THE SWORD AND THE CRUCIBLE Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary Cambridge Scholars Publishing, Cambridge 2009. 240 o. A KARD ÉS AZ OLVASZTÓTÉGELY Batthyány Boldizsár és a természetfilozófia a 16. századi Magyarországon Bobory Dóra könyvének címe kétszeresen is elgondolkoztató: hogyan kerül a kard mellé az olvasztótégely egy 16. századi magyar főúr életében, és még inkább, mit keres ott a természetfilozófia? A budapesti Közép-Európai Egyetem Középkortudományi Tanszékén született doktori értekezés könyv-változata újszerű kontextusban kívánja bemutatni Batthyány Boldizsár életét: nem politikai, vallási szerepére, törökellenes küzdelmeire, a bécsi udvarral kialakított — olykor ellentmondásos — viszonyára fordítja figyelmét (mint a vele eddig legtöbbet foglalkozó Barlay Ö. Szabolcs és több más róla született tanulmány szerzője), hanem a hazai kutatásban eddig viszonylag keveset vizsgált természettudományos és alkímiai érdeklődésére, ezzel kapcsolatos könyvtárára, illetve nemzetközi intellektuális kapcsolataira. Minthogy a könyv angol nyelven íródott, a nemzetközi publikum számára, szükség volt persze egy rövid, „hagyományosabb" kortörténeti és életrajzi áttekintésre, amit jó stílusban, kiterjedt forrásanyag és szakirodalom birtokában old meg a szerző. Az egyik legtehetősebb magyar-