Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Ism.: Molnár Antal)

1264 TÖRTÉNETI IRODALOM az esetben is megtalálták a megfelelő arányt. Nem töltik meg a könyvet dátumokkal, olykor né­hány oldalon keresztül nem szerepel egy sem, de ahol erre szükség van, több is található. A szak­kifejezéseket megmagyarázzák, bővítet mondatban, szinonimával vagy ritkán lábjegyzetben. Ez utóbbit egyébként csak erre a célra használják. A kiemelések esetében csupán dőlt betűket alkal­maz. A könyv rövidítéseket nem tartalmaz. Egy tankönyv esetében fontos a módszertani háttér is. Ahogy ez erről már szó volt, a szer­zők nem adathalmazt kívántak a diákoknak adni, hanem olvasmányos formában magyarázni. Ez nem csak a hallgatók számára jelent modernebb megközelítést, hanem a laikus olvasók számára is megkönnyíti a használatot. Az olvasmányosság, a mindig összefüggő szöveg, csak tovább növeli a könyv értékét. A történelemoktatásban kiválóan használható az összefüggésekre való rámuta­tás. E módszertani megoldást a szerzők akár többször is használhatták volna. Érdemes kiemelni azt is, hogy a könyv végi regiszter pontos és átfogó. A szöveg természetesen szakmai jellegű, azaz igényel azért bizonyos háttérismeretet. Egy történelemtankönyv térképek nélkül használhatatlan. Ezekből tizenkét darab találha­tó a könyvben. Ez természetesen kevés, de arra elég, hogy ha az olvasó éppen nem tud egy törté­nelmi atlaszhoz hozzáférni, legyen valamilyen elképzelése az adott korszakról. Több térkép in­kább feleslegesen megnövelte volna a terjedelmet. A mai technikai lehetőségek mellett talán meg lehetett volna oldani, hogy ezek színesek legyenek. A könyv egy mellékletet tartalmaz, az uralko­dók és a pápák jegyzékét. A kötet szakirodalmat ez egyes fejezetek elején tüntet fel. Ezek esetében csak rövid váloga­tásról van szó, viszont sok idegen nyelvű, esetenként több évtizeddel ezelőtt megjelent könyvet is felsorol. Van olyan eset, hogy a cseh kiadás helyett a németet tünteti fel. Annak ellenére, hogy a bevezetőben a szerzők kijelentik, hogy mindig helyben is hozzáférhető könyveket válogattak ki, bizonyos esetben kérdéses, hogy egy szlovákiai egyetemista érdeklődése esetén valóban hozzá tudna-e férni a megadott kötetekhez. A teljes szakirodalom megismeréséhez sajnos várni kell majd a harmadik kötet megjelenéséig. Ami a munka szakmai tartalmát illeti, gyakorlatilag bármely történészműhely felvállalhat­ná a könyvet. Mentes bármiféle részlehajlástól. Ez — hangsúlyozandó — kimondottan érezhető a hun vagy a magyar történelem tárgyalásánál. Az ilyen összefoglaló munkák esetében teljesen ter­mészetes, hogy a szerző az egyes problémák tárgyalásánál a saját nézőpontját, illetve a szerinte legelfogadottabb véleményt adja közre. A magyar(országi) olvasó azért találkozhat olyan informá­ciókkal vagy interpretációkkal, amelyek esetében a magyar történelemtudomány hagyományosan más állásponton van. A 83. és 202. oldalon lévő térkép a szlávok 6-7., illetve 9-10. századi állapo­tát mutatja be. Számunkra kérdéses, hogy helyes-e ezekben a korszakban dákorománokat jelezni a Déli- és Keleti-Kárpátok közé. Az említett térképek a vlachokat külön jelzi Macedónia vidékén. Mindezektől eltekintve azonban a könyv igen kiegyensúlyozott. Annak ellenére, hogy ez a munka az első ilyen vállalkozás szlovák történészek részéről, minden szempontból sikeresnek mondható. Bár tankönyvnek készült, említett jó tulajdonságai­nak köszönhetően valóban alkalmas arra, hogy nem szakmai érdeklődő számára is kiváló olvas­mány legyen. Napjainkban, amikor egyre nagyobb az igény egy közös szlovák-magyar történe­lemtankönyv elkészítésre, illetve egymás múltjának jobb megismerésére, ez a könyv valóban al­kalmas arra, hogy más nemzetiségű diákok is kezükbe vegyék, esetleg akár még magyar fordítás­ban Magyarországon is. Bár ebben az esetben nem a közös múlt feldolgozásáról van szó, mégis hasznos és szükséges a szlovák történészek más irányai munkáinak megismerése is. Horbulák Zsolt Gecsényi Lajos GAZDASÁG, TÁRSADALOM, IGAZGATÁS. Tanulmányok a kora újkor történetéből Szerk. Katona Csaba Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2008. 497 o. A tavaszi könyvünnepek — könyvfesztivál, ünnepi könyvhét — alkalmával a sajtóban és a médiában rendre előbukkan a probléma: vajon kevés vagy sok könyv jelenik meg Magyarorszá­gon? Ha szűkebb szakmánk viszonyait tekintve próbálunk válaszolni a kérdésre, akkor sokszor

Next

/
Thumbnails
Contents