Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Múcska, Vincent - Danis, Miroslav - Sevcíková, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku. I. Rany stredovek. Od 5. storocia do polovice 11. storocia (Ism.: Horbulák Zsolt)

TÖRTÉNETI IRODALOM DEJINY EURÓPSKEHO STREDOVEKU. I. RANY STREDOVEK. OD 5. STOROCIA DO POLOVICE 11. STOROCIA Vincent Múcska - Miroslav Danis - Zuzana Sevcíková Vydavatel'stvo Michala Vaska, Presov 2006. 390 o. AZ EURÓPAI KÖZÉPKOR TÖRTÉNETE. I. KORA KÖZÉPKOR. AZ 5. SZÁZADTÓL A 11. SZÁZAD KÖZEPÉIG Néhány évvel ezelőtt, 2006-ban jelent meg a háromkötetesre tervezett szlovákiai egyetemi-főiskolai egyetemes történeti tankönyv első kötete. A tankönyvek összeállítása az egyetemek hagyományos feladatai közé tartozik, ennek ellenére a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsésztudományi Kara Világtörténeti Tanszékének (Katedra vseobecnych dejín) munkaközössége most először vállalkozott erre. Ennek több oka van. Az eddigi egyetemi hallgatói generációk a szlovák felsőoktatási intézményekben is sokszor cseh nyelvű tankönyvekből tanultak. E tankönyvek legújabb változatai is még a volt közös állam idejéből származnak. Annak ellenére, hogy a csehszlovák történelemtudományt a marxista világnézet lényegesen jobban áthatotta, mint a magyarországit, az említett tankönyveken ez meglepő módon nagyon kevéssé érezhető. Ezért is, valamint amiatt, hogy a legfiatalabb változatok is már néhány évtizeddel ezelőtt készültek, itt volt az ideje az újabb összefoglalásnak. További ok volt, hogy a tankönyvek a gyorsan elhasználódó tárgyak közé tartoznak. A volt „közös" tankönyvek beszerzése pedig évről évre egyre nagyobb kihívást jelentett a hallgatók számára. Fontos tényező volt emellett, hogy bár a cseh nyelvű szakirodalom továbbra is alapvető a szlovákiai tudományosságban, itt volt az ideje, hogy a szlovák hallgatók végre anyanyelvükön is hozzáférhessenek alapvető tananyagokhoz. Végül, de nem legutolsósorban, presztízsokok is közrejátszottak a tankönyv elkészítésében. Egy ilyen jellegű átfogó munka elkészítése nagy kihívás még a teljesen felkészült szakemberek számára is, illetve szükség van megfelelő intézményi háttérre. Mindeddig, ahogy azt említettük, az ilyen feladatot a „cseh fél" vállalta magára. Napjainkban, mintegy másfél évtizeddel az önálló szlovák állam megalakulása után, már itt volt az ideje, hogy szlovák szakemberek is letegyenek az asztalra egy enciklopédikus jellegű monográfiát, demonstrálva a szlovák történelemtudomány lehetőségeit, szakmai felkészültségét és perspektíváit. A tankönyv megírását a tanszék három munkatársa vállalta fel. A tanszékvezető Miroslav Danis docens kelet-európai kérdésekkel foglakozik, Vincent Múcska adjunktus a korai középkor szakértője, Zuzana Sevcíková docens pedig kultúrtörténész. Egy összefoglaló, enciklopédikus jellegű (tan)könyv elkészítése számos probléma elé állítja íróit. A legnagyobb kihívás a terjedelem, mi kerüljön bele, illetve mi maradjon ki belőle. Ebben a kérdésben valóban jó kompromisszumos megoldás született. A tankönyv kilenc fő történeti-földrajzi egység leírására tagolódik: a népvándorlás és a germán államok kialakulása; a szlávok letelepedése és államalapításaik; a kelet-európai nomád népek; a normann expanzió és skandináv államok létrejötte; az iszlám terjeszkedése; a dél- és kelet-európai államok kialakulása, Bizánc korai évszázadai; a Frank Birodalom; korai német államok kialakulása; a Pápai Állam és missziós tevékenysége. Ez egyes fejezetekben helyet kapnak jog-, társadalom-, kultúr- és gazdaságtörténettel foglalkozó alfejezetek. A fő részeken kívül egy bevezető tanulmány a korszak periodizációjával foglalkozik, a kötetet pedig egy külön gazdaságtörténeti rész zárja. A szövegtörzs mintegy 324 oldalt tesz ki. A nemzeti történészcsoportok gyakran kerülnek abba a csapdába, hogy szintetizáló feldolgozás esetén is nagyobb súlyt fektetnek saját történelmük bemutatására. Ebben a könyvben ilyenről szó sincs. Samo birodalmával másfél, Nagymoráviával szűk két oldal foglalkozik. Nem több tehát, mint amekkora történelmi szerepe volt a többi kortárs államalakulathoz képest, illetve amennyi hely jut számára a többi téma arányát tekintve. Tankönyvek esetében a következő problémát az jelenti, mennyi adat kerüljön bele a szövegbe. Egy történelemkönyvnél ez első sorban az évszámok mennyiségét jelenti. A szerzők ebben