Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1218 SERFŐZŐ SZABOLCS moló hangsúlyozza, hogy Károly elődei példáját követve Magyarország patrónáját alázatos devócióval kívánta megtisztelni Máriavölgyben.18 9 A császár két misén vett részt (az elsőt Esterházy Imre, a másodikat Barilovich Lajos pálos rendfőnök celebrálta), majd a kolostorban megtekintette az apja által emlékül hagyott feliratot. A 30 évvel később nyomtatásban megjelent pálos évkönyv azt is tudni véli, hogy a császár „magát, birodalmát és királyságát lángoló könyörgéssel ajánlotta föl a Boldogságos Szűznek, a királyok és királyságok védelmezőjének."19 0 Az a tény, hogy a császár főúri kíséret nélkül, csupán a klérus képviselőivel kereste fel a kegyhelyet, arra enged következtetni, hogy látogatásának hátterében nem annyira reprezentáció szándéka, hanem belső indíttatás álhatott. Mint láttuk, a fiú utód iránti vágy az uralkodó mariazelli zarándoklatainak központi motívuma volt. Erzsébet Krisztina császárné 1719-ben a máriavölgyi kegyszobor számára adományozott koronákkal és öltözékkel is kérte Mária közbenjárását, hogy fiuk szülessen.19 1 Mint tudjuk, imájuk nem talált meghallgatásra, és arról sincs tudomásunk, hogy 1722 júliusában, amikor a pozsonyi országgyűlés elfogadta a Pragmatica Sanctiót, a császár ellátogatott volna Máriavölgybe. Ez év augusztusában uganakkor elzarándokolt Mariazellbe. A trónutódlás körüli nehézségek határozták meg Mária Terézia első máriavölgyi látogatását is, és talán az örökösödési háború szerencsés kimenetele felett érzett hálától is vezérelve, a későbbiek során még legalább ötször kereste fel a Pozsony melletti kegyhelyet. Első alkalommal — elődeihez hasonlóan — a pozsonyi országgyűlés idején, magyar királynővé koronázása után három hónappal járt itt. Miután a rendek 1741. szeptember 11-én „életüket és vérüket" ajánlották a királynőnek, majd ő szeptember 21-én letette az esküt a magyar rendek előtt, október 7-én, a Rózsafüzér Királynőjének szentelt napon férje, Lotaringiai Ferenc herceg kíséretében látogatott Máriavölgybe.19 2 Az osztrák örökösödési háború kitörésével rendkívül szorongatott helyzetbe került királynő első máriavölgyi látogatása bizonyára nem véletlenül esett éppen a Győzedelmes Szűz Mária ünnepnapjára. Másnap Bécsben, a vasárnapi nagymisét követően a pócsi kegyképpel tartottak körmenetet a Stephansdom körül Kollonitsch Zsigmond érsek vezetésével a császári csapatok győzelméért.19 3 A máriavölgyi látogatás egykorú leírása hangsúlyozza, hogy az újonnan megkoronázott királynő elődeinek példáját követve, ugyanakkor szerény kísérettel (modesta pompa), gyászruhában érkezett a kegyhelyre, és az oltárt is fekete lepellel vonták be. Mária Terézia térden állva imádkozott a kegyszobor előtt, majd két misén vett részt: az első csendes mise volt, a másodikat pedig a 189 Liber historicus i. m. fol. 21. (vö. DAP I. 284.) 190 Benger, N. : Annalium i. m. 448. Benger úgy tudja, hogy a császár számos főúr kíséretében („numerosa Procerum assistentia comitante") érkezett a kegyhelyre, és a szerzetesek a Te Deumot énekelték, miközben az uralkodó bevonult a templomba. 191 Pásztor L.\ A máriavölgyi kegyhely i. m. 589.; DAP I. 286. 192 Diarium Conventus Mariae Thallensis. ELTE EK Ab 185. vol. II. fol. 332.; Magyar Országos Levéltár, Budapest; E 153, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta Paulinorum Fasc. 415. fol. 86.; Martinus Streska: Annalium... ordinis... S. Pauli primi eremitae... Vol. III. ... ab Anno 1727 ad annum 1774. Kézirat. Bp. Központi Szeminárium Könyvtára, fol. 188.; DAP I. 330. 193 Wienerisches Diarium, 1741. október 11.
