Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1213 vább színezve az eredetlegendát már azt is hozzáfűzi, hogy Lajos király Mariazellből hazatéve értesült a máriavölgyi szobor csodáiról, ahová nyomban el is látogatott, templomot építtetett, és amikor az elkészült, saját kezűleg helyezte a szobrot az oltárra, majd magát és országát Mária oltalmába ajánlotta.15 9 A kegyszobrot az oltárra helyező király alakját már a máriavölgyi Szentkút-kápolna boltozatának 1698-ban készült freskója is ábrázolja.16 0 Kollenics egyébként még korábbra, egészen Szent István koráig vezette vissza a szobor eredetét: eszerint azt 1030 körül egy remete faragta, aki sokat ájtatoskodott előtte, Aba Sámuel király idején azonban, amikor üldözték a keresztényeket, elrejtette a szobrot, és csak 300 év múlva talált rá az említett vak koldus. A máriavölgyi kegyszobor tiszteletére vonatkozó első adat Lippay György személyével függ össze: a pálos Ferdinand Grieskircher 1661-ben megjelent mirákulumos könyve szerint 1634-ben Lippay még veszprémi püspökként az egyház -megyéjében dúló pestis elmúltával hálaadó zarándoklatot vezetett Máriavölgybe.161 A mirákulumos könyv megjelenését — amely már címében a Magna Hungáriáé Domina névvel illeti a máriavölgyi kegyszobrot — az Elias Wideman által metszett címlapelőzék szerint maga Lippay (ekkor már esztergomi érsek) támogatta, minden bizonnyal azzal a szándékkal, hogy a mirákulumokról szóló híradással előmozdítsa a kegyhely kultuszát.162 Grieskircher arról is említést tesz, hogy I. Ferdinánd uralkodása (1526-1564) óta minden magyar királlyá koronázott Habsburg-Egy a templomban lévő, 1387. évi sírkő alapján valószínűsíthető, hogy a felszentelésre már ezt megelőzően sor kei-ült. L. Engel Pál - Lővei Pál - Varga Lívia: Gótikus sírkövek Máriavölgyről és Segesdről. Művészettörténeti Értesítő 30. (1981) 140-142. 159 Andreas Kollenicz: Der in dem Acker verborgene Schatz... Wiener Neustadt 1714. 8., 39. A legenda kialakulásáról 1. Pásztor L.: A máriavölgyi kegyhely i. m. 563-566. 160 Garas Klára: Magyarországi festészet a 17. században. Bp. 1953, 26.; fotóját 1.: Tüskés Gábor -Knapp Eva: Populáris grafika a 17-18. században. Bp. 2004, 136. Ezt a jelenetet ábrázolta a templom 1736-ban festett, azóta elpusztult szentélyfreskóinak egyike is, míg egy másik I. Lipót 1688. évi máriavölgyi látogatását örökítette meg. A további képmezők a kegyhely eredetlegendájának jeleneteit és a máriavölgyi Szűz csodáit ábrázolták. L. Documenta Artis Paulinorum. A Magyar rendtartomány kolostorai. Gyűjt. Gyéressy Béla, szerk. Tóth Melinda. Bp. 1976 (a továbbiakban: DAP) I. 322. 161 Ferdinandus Grieskircher: Magnae Ungariae Dominae, unici Dei Matris admirabilis mirabilia... Viennae 1661. 86-88. Elemzését 1. Tüskés Gábor - Knapp Éva: Az első máriavölgyi mirákulumos könyv és utóélete. In: Vők: Az egyházi irodalom műfajai a 17-18. században. Bp. 2002. 81-105. A Magyar Kamara egy 1625. évi felterjesztése ugyanakkor már híres zarándokhelynek mondja Máriavölgyet. (ÖStA Allgemeines Verwaltungsarchiv [a továbbiakban AVAj, Finanz- und Hofkammerarchiv [FHKA], Hofkammerarchiv [HKA], Hoffinanz Ungarn IHFU] r. Nr 128. Konv. 1625. Okt. fol. 56. Köszönöm az adatot Fazekas Istvánnak.) Káldy Ferenc egyik leveléből pedig tudjuk, hogy Lippay érsek 1646 májusában is a kegyhelyen járt. Idézi S. Lauter Eva: Pozsony városa új szerepben. In: Idővel paloták i. m. 162. 1639 szeptemberében Ernst Adalbert von Harrach prágai érsek is ellátogatott Máriavölgybe, amiről naplójában részletesen beszámolt. 11,2 Fazekas István mutatott rá arra, hogy a magyarországi klérus ebben az időben Mariazellel szemben még inkább a magyarországi kegyhelyeket, mindenekelőtt Máriavölgyet preferálta, ami például Lósy Imre és Lippay György érsekeknek a stájer kegyhelytől való látványos távolmaradásában nyilvánult meg. Fazekas István: Máriacell és a magyar nemesség. In: Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai i. m. 102-114., itt: 112-113. Sajátos módon — Lippay György és Esterházy Imre érsekek kivételével — a klérus, illetve a magyar arisztokrácia tagjai sem tettek igazán nagyszabású mecénási gesztusokat Máriavölgyben. Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a magyar katolikus főurak számára a 17-18. században a mariazelli kegy hely szolgált szakrális reprezentációjuk elsődleges színtereként.
