Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1214 SERFŐZŐ SZABOLCS uralkodó ellátogatott Máriavölgybe.16 3 Ezt az állítást 1647-től kezdődően tudjuk forrásokkal alátámasztani. A pálos évkönyv szerint ebben az esztendőben a magyar országgyűlésre és a 13 éves IV Ferdinánd magyar királlyá koronázására Pozsonyba érkezett III. Ferdinánd fiával és a magyar kancellári tisztet is betöltő Lippay érsekkel együtt kereste fel a kegyhelyet, és pénzt adományozott a templom felújítására, majd az érsek is négyezer forintot adott ugyanerre a célra.164 (Az érsek a következő évben újabb ötezer forinttal támogatta a kolostort.16 5 ) A látogatás időpontját a forrás nem jelöli meg pontosan, csak annyit közöl, hogy nem sokkal a koronázás előtt került rá sor. A Theatrum Europaeum tudósítása szerint császár és kísérete június 8-án vonult be Pozsonyba, a városban kitört tűzvész miatt azonban a koronázást június 16-ra, Szentháromság vasárnapjára kellett halasztani, és ez idő alatt az uralkodó egy meg nem nevezett Pozsony közeli várban tartózkodott.166 A császár és fia bizonyára ebben az időszakban járt Máriavölgyben,167 látogatásukra azonban bizonyára nem csak a váratlanul adódott kényszerszünet miatt került sor. Úgy tűnik, a koronázáshoz kapcsolódó könyörgő-hálaadó zarándoklat szokása a Habsburgoknál III. Ferdinánd uralkodása alatt alakult ki: mint láttuk, a császár 1646-ban IV Ferdinánd cseh királlyá koronázása után Svatá Horába, német-római királlyá koronázása után, 1653-ban Altöttingbe,168 majd 1656-ban, I. Lipót cseh királlyá koronázása után Stará Boleslavba is elzarándokolt. Nem tudjuk, a magyar rendek képviselői - így például Draskovich János nádor, Pálffy Pál országbíró vagy Nádasdy III. Ferenc királyi udvarmester - elkísérték-e 1647 júniusában III. Ferdinándot Máriavölgybe, és ily módon az uralkodó máriavölgyi látogatása már ekkor a nádori-nagyúri reprezentáció alkalmaként is szolgált-e, ahogyan ezt a későbbiekben megfigyelhetjük.169 Úgy tűnik, Máriavölgy az uralkodói látogatásoktól függetlenül is szerepet játszott a nádori-főűri reprezentációban, a pozsonyi országgyűlések idején és azon kívül is. Erre enged következtetni, hogy az 1649 márciusában nádorrá választott Pálffy Pál ez év karácsonyán Máriavölgybe látogatott,17 0 hogy Wesselényi Ferenc nádor 1662-ben, az országgyűlés idején 500 forintot adományozott a temp-163 Grieskircher, F.: Magnae Ungariae Dominae i. m. 63. 164 Andreas Eggerer: Fragmen panis corvi... Annalium Ordinis Sancti Pauli primi eremitae. Viennae 1663. 350. 165 DAP I. 297., 306. 166 Theatrum Europaeum, Bd. 5, 1329-1330. 167 Ernst Adalbert von Harrach, aki részt vett a pozsonyi koronázáson, nem említi naplójában az uralkodó máriavölgyi látogatását. 168 Feltehetően Mariazellbe is hasonló hálaadó zarándoklatot terveztek, amelyre azonban IV Ferdinánd 1654 júliusában bekövetkezett halála miatt már nem kerülhetett sor. Erre enged következtetni, hogy III. Ferdinánd 1655-ben fia emlékére egy az ifjú királyt ábrázoló ezüst szobrot adományozott a mariazelli kegyoltárra, mostohaanyja, Gonzaga Eleonóra gesztusához hasonlóan, aki 1638-ban egy az előző évben meghalt császárt ábrázoló aranyszobor adományozásával teljesítette jelképes módon II. Ferdinánd mariazelli zarándoklatra tett fogadalmát. L. Sternegger, B.: Sechstes Jahr-Hundert i. m. 295. 169 Vö. S. Lauter Éva: Nádori reprezentáció a 17. században. Aetas (1992: 3. sz.) 5-19. 170 Ein Ungarischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts. Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trauttmansdorff, 1647-1560. Hrsg. Anna Fundárková. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien 1.) Wien 2009. 38.