Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1198 SERFŐZŐ SZABOLCS jén még csak Belső-Ausztriára vonatkozott, addig annak megerősítéskor már a Duna menti osztrák tartományokra és Csehországra is kiterjedt. Ugyancsak Carafa művéből tudjuk, hogy II. Ferdinánd egy a császári, a magyar és a cseh királyi koronákból álló fejdíszt adományozott a kegyszobor számára, kifejezve ezáltal háláját, amiért a Celli Szűz Mária közbenjárására saját koronáit sikerült megtartania. II. Ferdinánd kíséretében 1621-ben ott volt Mariazellben jezsuita gyóntatópapja, Martin Becanus is,63 valamint a császár öccse, Károly (1590-1624) brixeni püspök és a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai elől 1619-ben Bécsbe menekült Pázmány Péter esztergomi érsek is.6 4 A császár mariazelli tartózkodása alatt két misét hallgatott a kegyoltárnál, amelyek közül az egyiket Carafa nuncius celebrálta, majd egy harmadik misén is rész vett a kincstárban, a Schatzkammerbild oltára előtt, amelyet Pázmány pontifikált. Nem tudjuk, milyen okból kísérte el Pázmány az uralkodót zarándokútjára, a találkozó azonban alkalmat adhatott arra, hogy egyeztessék a magyarországi ellenreformáció véghezviteléhez szükséges intézkedéseket.66 Pázmány látogatása egyben a magyarok kora újkori mariazelli zarándoklatainak kezdetét is jelzi, amely a tömeges búcsújárás mellett — melynek eredményeként a magyar nyelvben a Máriacell helynév is meghonosodott — a kegyhely főúri támogatásában is megnyilvánult. Ennek emlékét őrzik a templom barokk átépítésének idején, 1662 és 1680 között emelt ún. magyar kápolnák, amelyek donátorai magyar világi és egyházi főméltóságok, Nádasdy III. Ferenc, Draskovich Miklós, Esterházy Pál és Szelepcsényi György esztergomi érsek voltak. A templom további nyolc oldalkápolnájának mecénásai az osztrák tartományok rendjei, valamint osztrák és cseh arisztokraták közül kerültek ki.66 II. Ferdinánd nyomdokain haladva utódai továbbfejlesztették a birodalmi kegyhely eszméjét. A 17. század második felére így Mariazell egész Közép-Európa számára központi jelentőségű zarándokhellyé vált, amelyet az osztrák és a cseh tartományokból, valamint Magyarországról búcsújárók hatalmas tömege, a 17. században évente több tízezer, a 18. században pedig már több, mint százezer ember keresett fel.67 Ennek a folyamatnak a hátterében az ellenreformáció 17. század közepi térnyerése, a század végén a törökökkel szemben elért kato-63 Martinus Becanus: Manuale controversiarum... Monasteri Westphaliae 1624. **2 (II. Prealudium, n. 3.) 64 Johann Zahn: Tagebuchblätter aus dem 17. Jahrhundert. Aus den Handkalendern Bischof Jakob (Eberlein's) von Seckau, 1617-1632. Steiermärkische Geschichtsblätter (1880) 215.; Serfőző Szabolcs: A Schatzkammerbild tisztelete és a kincstár oltára. In: Mariazell és Magyarország i. m. 167-168. 65 Itt jegyezzük meg, hogy a tanúk között első helyen Pázmány ellenjegyezte II. Ferdinánd egy hónappal korában, 1621. május 10-én kelt végrendeletét, amelyben kinyilvánította az osztrák örökös tartományok oszthatatlanságát, és elrendelte, hogy minden országában elsőszülött fia legyen az örökös, a dinasztia tagjai számára pedig előírta, hogy a katolikus hitet kövessék. Polner Ödön: A Pragmatika Sanctio és a Házi törvények. Bp. 1902. 31. 66 Galavics Géza: Magyar főurak és a mariazelli bazilika magyar kápolnái. In: Mariazell és Magyarország i. m. 93-112. 67 A zarándokok áldoztatására felhasznált ostyák száma 1689-ben 61000, 1692-ben 104000, 1725-ben pedig már 188000 volt (Winkelbauer, T. : Pietas Austriaca i. m. 221.). A búcsújárás intenzitásának növekedésében fontos szerepet játszottak a mariazelli zarándoklathoz kapcsolódó búcsúkiváltságok. Wonisch, O.: Geschichte von Mariazell i. m. 54.
