Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1185 identitáspolitikájának egyik fontos eszközévé vált egy-egy Mária-kegyhely kultusza. Ilyen szerepet töltött be Franciaországban Notre Dame de Liesse, 8 Lengyelországban Czçstochowa, 9 a Habsburg Monarchiában pedig Mariazell, a bajorországi Altötting,10 a Prága melletti Stará Boleslav és a Pozsony melletti Máriavölgy. Az uralkodók Mária-tiszteletét meghatározó gondolatrendszer esszenciális összefoglalását adja a III. Ferdinánd által 1647-ben a bécsi Am Hof téren állíttatott Mária-oszlop dedikációs felirata, amelyben a császár a salamoni Példabeszédek könyvének sorát (8,15) parafrazeálva szólítja meg a „mindenható örök Istent, aki által a királyok uralkodnak", és kéri, hogy Fiának anyja, Mária, a Szeplőtelen Szűz legyen az ő és utódai patrónája, Ausztria úrnője.11 Az uralkodók szakrális reprezentációjának alapja tehát az, hogy királyi hatalmukat közvetlenül Istentől — az isteni kegyelemből (Dei gratia rex) — származtatva legitimálják uralmukat, s ezáltal tetteiket és uralkodásuk egészét az isteni akarat megnyilvánulásaként artikulálják alattvalóik felé. Amint arra a dedikációs felirat is rávilágít, az Isten és az uralkodó közötti kapcsolatban Mária közvetítő szerepet játszik, s anyaként jár közben Krisztusnál, rajta keresztül pedig a mindenható Istennél a hozzá fohászkodó uralkodó és országa érdekében. Jól érzékelteti ezt a szemléletet annak a kardnak a felirata, amelyet I. Lipót császár fia, a spanyol trónra aspiráló Károly kapott szövetségesétől, Anna brit királynőtől, s amelyet a következő dedikációval adományozott a montserrati „Fekete Madonnának": Ad. aram Virginis Mariae... quae Mater est ejus, per quem Reges regnant... advocata ad Deum pro me... Seruus perpetuus Carolus.12 Az uralkodók Mária alakjához kapcsolódó szakrális reprezentációjának lényege és célja tehát az, hogy kifejezésre juttassa, könyörgő és hálaadó gesztusokkal a közösség számára érzékletes módon megjelenítse ezt a különleges viszonyt Mária és az uralkodó között. Ebben az értelemben egyúttal az uralkodói hatalom mariánus legitimációjáról is beszélhetünk. Ez a gondolatrendszer határozta meg a Habsburg-uralkodók Mária-kegyhelyekre tett kora újkori zarán-8 Isabelle Brian: Le roi pèlerin. Pèlerinages royaux dans la France moderne. In: Rendre ses voeux. Les identités pèlerines dans l'Europe moderne (XVIe-XVIIIe siècle). Ed. Philippe Boutry -Pierre-Antoine Fabre - Dominique Julia. Paris 2000. 363-378.; Bruno Maës: Le roi, la Vierge et la Nation. Pèlerinages et identité nationale entre guerre de Cent ans et Révolution. Paris 2002. 9 A Patrona Poloniae eszméről, illetve a czçstochowai kegyhely és a Vasa-dinasztia kapcsolatáról 1. Marienlexikon. Bd. V 261.; ill. Jan Golonka, Jerzy Zmudzinski: Jasna Góra in the times of 'The Deluge'. Marian shrine during the Vaza Dynasty (1587-1668). In: Jasna Góra w dobie potopu. (Red. Jan Golonka OSPPE, Jerzy Zmudzinski) Jasna Góra w Czçstochowie, 2005, 33-50. 10 Maria Angela König: Weihegaben an Unsere Liebe Frau von Altötting. Vom Beginn der Wallfahrt bis zum Abschluß der Säkularisation. I—II. München 1939-1940.; Hubert Glaser: Über marianische Motive in der bayerischen Fürstengeschichte. In: Maria allerorten. Hrsg. Franz Niehoff. Landshut 1999. 17-30. 11 A Példabeszédek könyvének sora: „Per me reges regnant, et legum conditores justa decernunt" uralkodói jelmondatként szerepel a II. Ferdinánd által 1632-ben fia, III. Ferdinánd számára megrendelt „Princeps in compendio" című fejedelmi tükörben is. L. Anna Coreth: Pietas Austriaca. Wesen und Bedeutung habsburgischer Frömmigkeit in der Barockzeit. Wien [19591.] 19822. 10. Ugyanígy szólította meg I. Lipót császár Istent 1693. augusztus 15-i fogadalmában, amikor hálából Magyarország török alóli felszabadulásáért a bécsi Stephansdom főoltára előtt ünnepélyesen megismételte Szent István király országfelajánlását. Onno Klopp: Corrispondenza epistolare tra Leopoldo I imperatore ed il Padre Marco d'Aviano. Graz 1888. Nr. CCLX. 12 Giovanni Francesco Gemelli Careri-. Aggiunta a Viaggi di Europa... Napoli 1711. 63. Köszönöm Kalmár Jánosnak, hogy felhívta figyelmemet erre az adatra.
