Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században

Serfőző Szabolcs A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE A HABSBURGDINASZTIA REPREZENTÁCIÓJÁBAN A 17-18. SZÁZADBAN* „bizonyosnak tartsad, hogy a fő nemből-valók, Nagyságok, Méltóságok, Püspökök, Kardinálisok, sőt a meg-koronázott fejek sem vonnyák-meg a Czelli Szűznek udvarlásától magokat... a'ki tsak egynehány esztendőt élt, hanem-is látta, legalább hallotta, melly gyakran, és mindeneknek épületire itt meg-jelent az Ausztriai Ház, hogy az ő védelmező Asszonyát, kinek szószólásában, Isten után, még eddig reménységét helyeztette, nem tsak jelen-létével, és buzgó ájtatosságával tiszteli, hanem királyi s Császári adományokkal (a' mint a többi-közül a Tár, avagy kincs-tartó ház tagadhatatlan bizonyságot tészen róla) meg is gazdagittya" Imreh Imre: Elő vizeknek kúttya... Steyr 1753. b7v Az uralkodói udvarok és azon belül az uralkodói reprezentáció különböző formáinak vizsgálata az utóbbi időben a történeti kutatások egyik önálló irányzatává vált. A téma az 1970-es években Norbert Elias két paradigmatikus jelentőségű, az udvari társadalom civilizációs szerepét hangsúlyozó művének hatására került az érdeklődés előterébe,1 majd az utóbbi másfél évtizedben éppen Elias téziseinek revíziója adott újabb lendületet a kutatásoknak.2 Ennek során az udvar kulturális, művelődéstörténeti aspektusainak vizsgálata mellett ismét előtérbe kerültek a politikai, társadalom- és gazdaságtörténeti szempontok, változatlanul az egyik legkurrensebb kutatási terület maradt azonban az uralkodói reprezentáció eszközeinek vizsgálata, a ceremóniák, a hatalom „szcenírozásának", demonstratív megjelenési formáinak és legitimációs technikáinak elemzése, a propaganda és a tudatosan alakított uralkodói imázs kérdése.3 * Jelen tanulmány a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány támogatásával készült. ' Norbert Elias: Uber den Prozeß der Zivilisation: Soziogenetische und psychogenetische Untersuchungen. Bern-München 19692. (a mű első, 1939. évi kiadása különös módon semmilyen visszhangot nem keltett); magyarul: A civilizáció folyamata. Bp. 1987. (20042.); Uő: Die Höfische Gesellschaft: Untersuchungen zur Soziologie des Königtums und der höfischen Aristokratie. Darmstadt 1969.; magyarul: Az udvari társadalom. A királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata. Bp. 2005. 2 Elias modelljének kritikáját 1. Jeroen Duindam : Myths of Power. Norbert Elias and the early modern European court. Amsterdam 1994.; vö. még: Princes, Patronage, and the Nobility: The Court at the Beginning of the Modern Age, c. 1450-1650. Ed. by Ronald G. Asch - Adolf M. Birke. New York 1991. A téma szakirodalma az elmúlt másfél évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt, bibliográfiai áttekintését 1. Jan Hirschbiegel: Auswahlbibliographie von Neuerscheinungen zu Residenz und Hof, 1995-2000, ill. ua. 2000-2005. (Mitteilungen der Residenz-Kommission der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Sonderheft 5., ill. 8.) Kiel 2000., ill. 2006.; a téma magyarországi kutatástörténetének áttekintését 1. R. Várkonyi Ágnes: Tradíció és innováció a kora újkori Közép-Európa udvari kultúrájában. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2005. 60-116., itt: 61-66. 3 L. pl. Milos Vec: Zeremonialwissenschaft im Fürstenstaat. Studien zur juristischen und politischen Theorie absolutistischer Herrschaftsrepräsentation. Frankfurt a. M. 1998.; Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2008.