Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján

A PRÁGAI NUNCIATÚRA TERVEZETEI ... A 16-17. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1169 A papnevelés és a térítések intézményi hátterének biztosítása mellett — igaz, kifejezetten mint kevésbé sürgető teendők — olyan szempontok is említésre kerülnek, mint a hagyományos Mária-kultusz visszaállítása, továbbá a tej- és tojásételektől való megtartóztatást is magába foglaló böjti fegyelem megszilárdítása; a zsolozsma-imádkozás elhanyagolása, illetőleg a liturgiában uralkodó káosz miatt a római breviárium bevezetése; valamint annak a régi szokásnak álcázott abüzusnak a megszüntetése, hogy a kinevezett főpapok azonnal értékesebbnél értékesebb anyagból készült prelátusi ruhát öltenek. Akik valójában csak egyszerű papok, mégis megkülönböztetett helyet kapnak az istentiszteleteken, és azonnal tagjai lesznek a királyi tanácsnak - olvashatjuk. Az emlékirat szerzője leginkább ez utóbbi téren lát kevés reményt a gyors javulásra, s Specianóval ellentétben kevésbé szán központi szerepet az esztergomi érseknek. Szerinte az időközben kinevezett Kutassy János (1597-1601) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Javai nagy részét például protestáns örökösökre hagyta. A püspöki kar és az egész klérus megreformálását a nunciusra és kiváltképpen egy apostoli vizitátorra kell bízni - tér vissza jóval hangsúlyosabban a régi elképzelés. Nem kívánja ugyan kétségbe vonni a Szent István-i hagyományon alapuló uralkodói jogosítványokat (kifejezetten ius patronatust említ), ugyanakkor leszögezi, hogy ez nem lehet alapja a rengeteg visszaélésnek, amelyek ellen a püspökök nem tesznek semmit, sőt többnyire haszonélvezői. A megoldást az emlékirat szerzője abban látja, hogy a nuncius már a királyi kinevezés előtt kapjon lehetőséget a jelölt megismerésére és alkalomadtán a vétójog gyakorlására. Továbbá, hogy szigorítsák meg a kánoni kivizsgálási eljárás (processus informativus) módját, mivel annak tényleges lefolytatását az or-mancamento ci fä paraclita d'un numero infinito di quelle anime, al che volendosi proveder è necessario di trovar modo d'haver sacerdoti cattolici in quel maggior numero, che sia possibile per sowenire et proveder ad infinite plebanie, le quali mancano de sacerdoti, o se pur Ii hanno, sono infetti d'heresia. Et a ciö fare il più necessario et prestantissimo remedio sarebbe d'haver in quel regno un colleggio o seminario, che potesse sostentar un bon numero d'alumni, et essendo stato dalla felice memoria del cardinale Collocense già anni sono procurato a questo effetto presso la maestà Cesarea una prepositura in quel regno per Ii reverendi patri Giesuiti, la quale tuttavia possedono senza esserci fatto sin hora collegio alcuno o seminario. Si giudica, fosse bene di oprar, come meglio pare di redurre a fine quanto prima questo santo proposito con intertener quel maggior numero d'alumni che comportassero quelle intratte sotto l'administrazione et disciplina di detti padri, tanto più che quelli del regno restanno poco contenti, che quelle intratte destinate per benefizio di quella natione, s'habbino a spender etiamdio, che fusse per simile effetto per altra nazione forestiera, massime che in Germania per liberalità di sua beatitudine vi si trovano molti colleggi, tra quali gli Hongari no'hanno ingresso, et a questi si potrebon (se- paresse bene) applicar parimente l'intrate di Santo Stefano Rotondo destinate per la nazione Hongara in Roma per il numero di 12 Scolari sempre mai essendone mancamento a questa summa per alcune raggioni, che si lasciano de dire con le quali intrate sole d'Roma o di Santo Stefano si sostentarebbono in Hongtaria] per almeno 25 alumni, et forsi con maggior profitto, perché più facilmente giornalmente si dispensarebbono in diversi vilaggi, i quali sono senza numero e harebbono bisogno piuttosto di sacerdoti essemplari, essercitati nella dotrina Christiana et sufficienti per le confessioni, che di theologia, che cosi in pochi anni si redurebbe quel regno tutto cattolico, perché oltre gli alumni vi concorrebbono tutta la gioventù di quel regno, che spese proprie et di molti che agiutarebbeno a sostentarli, quanto poi al loco per detto collegio monsignor arcivescovo di Strigonia con quelli altri prelati potrebben far elezione, che Ii paresse più a preposito, al quale arcivescovo per esser molto zelante et solicito nell'augmento délia religione cattolica si potrebbe commeter la cura di redurre a fine questa santa apra insieme con detti padri." A sági préposti címmel sajátkezűleg aláírt (Francisco Diotaleui preposito de Sago) irat: Archivio Segreto Vaticano (a továbbiakban ASV); Fondo Borghese, Serie III, vol. 43-c. fol. 168rv. Mivel a discorso már kinevezett esztergomi érsekről beszél, 1597 és 1601 között keletkezhetett.