Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján

1170 TUSOR PÉTER szágtól távoli Prágában tartózkodó pápai követek sokszor valamelyik helybéli püspökre bízták. 0, mivel nem kívánta a jelöltet megsérteni, az általa ajánlott tanúkat hallgatta ki, olykor pedig nemtörődömségből csak egy papot vagy jegyzőt küldött ki maga helyett. Úgyhogy Rómában korántsem megbízható információk alapján szoktak dönteni az illető felszentelhetőségéről.1

1 A tervezet nunciatúrai kidolgozója a püspökkinevezések e kettős ellenőrzési mechanizmusának hatékonyságát csak az ország területén tartózkodó apostoli vizitátor révén látta biztosítottnak. Szerinte nem egy magasabb rangú főpapot kellene Magyarországra küldeni, mert egy ilyen nyílt akció felkeltené a protestánsok, a politikusok, de még a klérus gyanakvását is. Legeredményesebben egy egyszerű pap tudna működni, akinek nem kellene különösebben képzettnek sem lennie. Elég, ha jól tud latinul, a lényeg az, hogy se pénzzel, se tisztségekkel ne legyen megvesztegethető. A vizitátor — kezdetben inkognitóban — végigjárva az egyházmegyéket, első kézből és rendszeresen informálhatná a pápát a tennivalókról. Mindenekelőtt tájékozódna a püspökségre alkalmas papok felől. Róma mellett a nunciusnak is megküldött jellemzése alapján a prágai császári udvarban így lehetne valóban eredményesen kiszűrni az alkalmatlan személyeket. Majd ő folytatná le a processzust, hiszen kívülállóként sokkal elfogulatlanabb vizsgálatot tudna végezni, mint akármelyik püspök. Ugyancsak ő tudná elérni, hogy legalább a hierarchia egy tagja ötévente ad limina látogatást és jelentést tegyen, megszerezze a szükséges engedélyeket, diszpenzációkat, és hogy tartományi és megyei zsinatokat tartsanak, ami teljességgel ismeretlen az országban. Az általa szolgáltatott naprakész információk alapján a pápa a konkrét ügyekre azonnal szelíd hangú brévékkel tudna reagálni. Ennek köszönhetően a visszaélések megszüntetése és a kánonok betartása lépésről-lépésre, de biztosan haladhatna előre. Végül pedig ez az egyetlen és minimális költségeket igénylő személy — aki egyszerre szolgálna „nunciusként, vizitátorként, apostoli főesperesként, kivizsgáló jegyzőként, zsinatok [lebonyolítójaként], a püspökök ágenseként, egyszóval Őszentsége füleként és kezeként, valamint a reform leikeként" — megfelelően gondoskodhatna a pápai rendelkezések végrehajtásáról is. A Trienti Zsinatot követően Itáliában bevált apostoli vizitátorok és a németországi reformnunciusok ötvözetét Magyarországon megvalósítani kívánó emlékirat legszembetűnőbb vonása, hogy a királysági püspöki kart teljesen alkalmatlannak találja a korszerű katolicizmus kialakítására. Sőt ugyanez a szerző egy néhány hónappal korábban (1605 októberében) papírra vetett — nem kevésbé jelentős, bár jóval rövidebb — emlékiratban (Dello stato presente ecclesiastico et politico in Ungaria) még sötétebb képet rajzol a mindvégig a fejtegetése középpontjában álló királysági hierarchiáról. Nevezetesen betagozódásáról az államszervezetbe, harácsolásáról, és legfőképp arról, hogy erőszakos templomfoglalásaival, irreális polgárháborús tervezgetéseivel felelőtlenül a pusztulás szélére sodorja a meglévő egyházi struktúrákat is. Ezért azt javasolja, hogy 11

Például Kutassy János esztergomi érsek folytatta le Pethe Márton processzusát a kalocsai székre, illetve Verancsics Faustusét a Csanádira. ASV Miscellanea (Armadi I-XVI), Armadio XII, busta 216. Fasc. 3. Nr. 387.; Fasc. 1. Nr. 2.