Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján

1168 TUSOR PÉTER 2. A prágai nunciatúrai tervezetei, 1605-1606 Részben szinte szó szerint ugyanezek a gondolatok térnek vissza az II modo de restaurare la religione in Ungheria címet viselő, és 1606. május 3-án V Pál pápa elé tárt emlékiratban. Formai és tartalmi jegyei alapján a forrás szintén a prágai nunciatúrán keletkezhetett, és a magyarországi katolikus reform részletes programját tartalmazza. A korábbinál radikálisabb hangvételű irat megismétli a kassai alapítás tervét, ahol a „nemes ifjakat" a kolozsvári mintára a szemináriumba is be kellene fogadni, a nélkül, hogy előzetes kötelezettséget vállalnának az egyházi pályára. Az eredményt inkább a már klerikus növendékek jó példájának hatására kell bízni. Sürgeti azon zsinati és pápai rendelkezések betartatását, amelyek a püspököket székhelyükön tartózkodásra, egyházmegyéjük vizitálására és szemináriumalapításra kötelezik. Amennyiben pedig a káptalanok vonakodnának a közreműködéstől, a megoldást az olvasókanonoki stallumok jövedelmeinek lefoglalásától várja. Egy újabb egyházi javadalom visszaváltása és felhasználása, valamint a klérus — különösen a nem rezideáló főpapok — pápai és királyi tekintéllyel e célból történő megadóztatása mellett hangsúlyosan jelenik meg a közvetlen pápai szerepvállalás szükségessége is: „tudom, hogy nem hiányoznak az eszközök arra, hogy Őszentsége ilyen alamizsnát tegyen... miként VIII. Kelemen pápa talált másfélmilliót a magyarországi háború számára, miként V Sixtus talált [pénzt] Róma városának különféle erődítményeire, miként XIII. Gergely talált módot szemináriumok létesítésére az egész világon..." - hangzik a nem is burkolt felhívás. Az egy évtizeddel korábbiaktól eltérően nagyobb szerepet kap a római Collegium Germanicum et Hungaricum. A tervezet növelni szándékozik az ottani növendékek számát. Abban a többek által hangoztatott elképzelésben viszont, hogy a pápai alapítványt Magyarországra kellene áthozni, hangsúlyozottan nem kíván állást foglalni.10 márciusában egy Speciano szerint haszonnal forgatható — közelebbről nem ismert — tájékoztatást küldött a nunciusnak a magyarországi egyházi viszonyokról, amelyet a nuncius csupán annyiban igazított ki, hogy tudomása szerint a magyar prelátusok közül senki sem kormányoz egyszerre két egyházmegyét. Ugyanő ez év júniusában azzal fenyegette meg Fejérkövi István nyitrai püspököt, hogy ha nem kér feloldozást a pápától az irregularitás miatt, amelybe azért esett, mert a Pontificale Romanum előírásaival ellentétben úgy szentelt papot, hogy a misét nem ő maga, hanem egyik kanonokja mondta, elmozdíttatja az uralkodóval helytartóságából. Speciano ekkor — igaz, a püspök nevét elhallgatva — Santoro bíborostól kért állásfoglalást abban a kérdésben, vajon a szentelés érvényes volt-e. Ez azt jelenti, hogy a Szent Hivatalhoz fordult, lévén Santoro a főinkvizítor. Vö. Filippo Tamburini: Giulio Antonio Santoro cardinale penitenziere ed inquisitore generale. Ricerche sulla sua biblioteca. Römische Quartalschrift für christliche Altertumskunde und Kirchengeschichte 95. (2000) 54-93, itt 54-63. - A nuncius ugyancsak nem túl kedvező véleményének adott hangot, amikor Rómától felhatalmazást kért arra, hogy az egyházmegyéket adminisztrátorként kormányzó püspökök — különösen Esztergom esetében — kánoni helyzetét saját hatáskörben rendezhesse, mert sejtése szerint ez ügyben a magyarok végképp nem fognak Rómához fordulni. Azt az elképzelést, hogy a Szentszék adjon magyar papoknak apostoli protonotáriusi jogosítványokat, ugyanakkor készséggel támogatta. La nunziatura di Praga i. m. III. Nr. 41, 98,79, 111. 10

Ezt az álláspontot Francesco Diotalevi, a magyar prelátusok római ágense képviselte, aki szintén saját tervezetet dolgozott ki a Kúria számára a magyarországi paphiány problémájának megoldására. Az ország katolizációjának kulcsát a római kollégium áthozatalára alapozott pápai kollégium — amelynek működtetését természetesen a jezsuitákra, felügyeletét az esztergomi érsekre és királysági főpapokra kívánta bízni — megalapításában látta: „Per trovarsi in Hongaria molto pochi sacerdoti cattolici, che possino instruire quel popolo nella religione cattolica et administrarli i sanctissimi sacramenti massime a quelli huomini di piü bassa condizione, non è dubbio, che per tale