Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1153 charisztiában, az egyszín alatti áldozást és természetesen a pápai primátus kérdését. Orfelin sajátos módon voltairiánus érvekkel és a babonára hivatkozva polemizál: „az egyszerű és az akkori sötét időkben élő emberek elhitték, hogy egy afféle pápai tiltás az örök üdvösségtől őket megfoszthatják" - írta például.13 9 De ami ennél is érdekesebb, hogy az ő pápa-ellenes polémiájában is megjelenik a Jeruzsálem, az egyházak anyja elmélet, sőt, ami egészen űj momentum, mindez nála a nemzeti gondolattal egészül ki: „A mi görög egyházunk valóban igaz tanítását saját közös anyánktól, a Jeruzsálemi egyháztól, apostol által, mégpedig az istenes Pál apostol által vették át az oroszok, bolgárok, szerbek, akik valamennyien a szláv nemzethez és nyelvhez tartoznak, valamint a vlachok, akik ugyancsak a görög egyházat fogadták el."14 0 Szlávság és ortodoxia — a szerző interpretációjában — szervesen összetartozó fogalmak, Jeruzsálem, az egyházak anyja nem csupán az ortodoxokat, hanem a közös nemzetet alkotó és azonos nyelvet beszélő szláv népeket is egyesíti. * Oroszvégesi és Orfelin kiragadott gondolatai cseppek a tengerben. Egyelőre nem is' lehet messzemenő következtetéseket levonni belőlük. Munkáik értékelése széleskörű forrásfeltáró munkát igényel. Vizsgálatuk során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a kijevi és vele összefonódó moszkvai teológiai tradíciót, amelyhez ebben a korban a Habsburg Monarchiában élő ortodoxok különösen szorosan kötődtek: a 18. századi szerb klérus például túlnyomórészt kijevi iskolázottságú volt.14 1 Ugyancsak nagy hatást gyakorolt, különösen a románok, és értelemszerűen a helyi görögök és makedonvlachok körében az újkori görög hitvédő irodalom is.14 2 De nagyon fontos annak a tudatosítása is, hogy a Kárpát-medencében, legalábbis a 16. századtól kezdődően, egy határozott arcéllel rendelkező ortodox polemikus irodalmi hagyománnyal kell számolni. Ez az iro-139 Ostojic, T.: Zaharija Orfelin i. m. 105. 140 Uo. 141 Nikola Radojcic: Kijevska akademija i Srbi. Srpski knjizevni glasnik 30. (1913) 668-673.; Miroslav Timotijevic: Srpsko barokni slikarstvo. Novi Sad 1996. 277-294. 142 Az újkori görög teológiai irodalom átfogó bemutatása: Podskalsky, G. : Griechische Theologie i. m. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni II. Doszitheosz jeruzsálemi patriarchának (1669-1707) a 17. század végén — az erdélyi románok uniójával legszorosabb összefüggésben — a román fejedelemségekben, Bukarestben és lakiban végzett könyvkiadó vállalkozását, amelynek során az újkori görög polemikus irodalom színe-java jelent meg nyomtatásban (Emil Turdeanu: Le Livre grec en Russie l'apport des presses de Moldavie et de Valachie 1682-1725. In: Etudes de littérature roumaine et d'écrits slaves et grecs des principautés roumaines. Leiden 1985. 297-316. Bibliográfiával ellátott jegyzéke e nyomtatványoknak: M. M. Bernackij: Doszifej II Notara /http://www.scribd.com/doc/236616/Dositheos-II - a letöltés ideje: 2010. február 12./. A magyarországi ortodoxia szempontjából ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a mai Albánia területén, Moszkopoliszban a makedonvlachok által a 18. század közepén működtetett nyomda, amely több polemikus szöveget is publikált (Max Demeter Peyfuss: Die Druckerei von Moschopolis, 1731-1769. Buchdruck und Heiligenverehrung im Erzbistum Achrida. Wien 1989.). Talán maga az a tény is sokatmondó, hogy mind a Doszitheosz patriarcha tevékenységéhez, mind pedig a moszkopoliszi nyomdához köthető nyomtatványok jelentős része megtalálható a neves 18. századi magyarországi görög tudós és író Zavirasz György napjainkig épségben fennmaradt könyvtárában. Gráf András: Jeórjiosz Zavirasz Bp.i könyvtárának katalógusa. Bp. 1935.
