Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
1154 KRIZA ÁGNES dalmi hagyomány ugyanakkor sem térben, sem időben nem volt elszigetelt: egy felettébb gazdag évezredes tradícióba illeszkedett, a közös nyelv, az egyházi szláv és alkalmasint a görög révén pedig állandó interakcióban volt a szomszédos és távolabbi területek ortodox, és természetesen nem ortodox irodalmával is. Orfelin polemikus írása azonban még egy fontos dologra hívja fel a figyelműn1 - ^t: úgy tűnik, a modern nemzeti gondolat megjelenése nem oltotta ki a ül polémiát. Az ortodox hitvédő irodalom a 18. század végén is, a felvilágo-Jás és racionalizmus hatása alatt alkotó szerzők tollából is nagyszabású műveket mutat fel.14 3 Ugyanez olvasható ki I. Tóth Zoltán először 1946-ban megjelent monográfiájából is, aki az erdélyi román unitusok túlnyomórészt ugyancsak polemikus irodalmának elemzésével az erdélyi román nemzettudat 18. századi ébredését mutatta ki. Az a kérdés ugyanakkor nem merült fel a szerzőben, hogy az általa elemzett, szenvedélyes hangú szövegek vajon kikkel és mivel polemizálnak. Magukat a „nemzetiségi újjászületésről" tanúskodó gondolatokat kontextusukból kiemelve vizsgálta és nem mint polemikus érveket értékelte őket. Munkájának végkövetkeztetését pontosan ezért érzem egyoldalúnak: „az erdélyi román nemzetiségi újjászületés egészen az unió és az unitusok műve [kiemelés tőlem - K. A.] volt. Az unitus románok már régen végigjárták a népi öntudat és a nemzetiségi öntudat fokozatait, amikor az ortodox románok még mindig a népi ösztön fokán vesztegeltek."14 4 Az egyelőre még homályosan kirajzolódó kép ennél bonyolultabbnak, egyszersmind sokkal izgalmasabbnak is tűnik: nem egyszerűen maga az unió, és nem maguk az unitusok, hanem mindenekelőtt az unió kapcsán kibontakozó és idővel fokozatosan nacionalizálódó polémia teremtette meg Kelet-Európában a modern nemzeti diskurzusok alapjait. Mert mit is értsünk azon, hogy az ortodoxok „a népi ösztön fokán vesztegeltek"? Vagy mit is jelent a „vallás primátusa" a népi tudatban?14 5 Ez esetben is azzal az állandó nehézséggel állunk szemben, hogy az ortodox kultúra sokszor alapjaiban különbözik a nyugatitól, ami a két kultúra lényegileg különböző tudományos feldolgozását igényli, eltérő — és gyakran mind a mai napig kidolgozatlan — metodológiát, illetve eltérő fogalmi kategóriákat. Ugyanez igaz a nemzettudatra is. Az elmúlt években nemzetközi összehasonlító kutatások kezdődtek, amelyek éppen arra keresik a választ, hogy a felekezeti hovatartozás, azaz az a tény, hogy egy nép katolikus vagy ortodox, hatással van-e, és ha igen, akkor milyen hatással van nemzet-felfogására: a modern nemzet-fogalom megjelenése előtt a vallás hogyan befolyásolta az ortodox, illetve katolikus népek 143 Orfelin kortársa, a neves szerb történész, Jovan Rajics nevéhez is köthető egy kiadatlan és lényegében feldolgozatlan történeti munka a keleti és a nyugati egyház szakadásáról (Bespristrastnaja istoriceskaja Povest jako o razdelenii vostocnija i zapadnija cerkvej / Elfogulatlan történeti elbeszélés a keleti és a nyugati egyház szakadásáról/). Egyik kéziratát a szentendrei Szerb Püspöki Levéltár őrzi. Nadezda Sindik - Miroslava Grozdanovic Pajic - Katarina Mano-Zisi: Opis rukopisa i starih stampanih knjiga Biblioteke Srpske pravoslavne eparhije budimske u Sentandreji. Beograd-Novi Sad 1991. 59-60.; J. Tarnanidis: Dve redakcije „Povesti" Jovana Rajica. Zbornik za knjizevnost, jezik, istoriju i folklor 34. (1968: 3-4. sz.) 285-291. 144 I. Tóth Z.\ Az erdélyi román nacionalizmus i. m. 341. 145 Vö. uo. 20., 341. és másutt.
